Miért éppen a lótuszvirág?

Bár már az ókori Egyiptomban is felfedezték ennek a különleges növénynek a szépségét, s ezért az újjászületés és a Nap szimbólumaként ábrázolták, igazi, mélyértelmű- és tartamú jelképpé Ázsiában a hindu és a buddhista vallásokban vált. A semmi máshoz sem fogható stigma, hogy reggel, a nap első sugaraival jelenik meg, és tisztán, üdén ragyog fel a zavaros, mocsaras, sártalajos vizekből úgy, hogy a legkisebb mocsok sem telepszik meg rajta. Makulátlan szirmai mindig hamvasak, jellegzetes, nagy zöld levelei sohasem szívják magukba a piszkos vizet, s noha hosszú szára magasan nyúlik, az olyan hajlékony és rugalmas, hogy soha nem törik el a szélben, s a mocsárszagot úgy tüntetik el még a környékről is, hogy ők maguk nem válnak kellemetlen illatúvá.

Igénytelenül táplálkozik, egyszerre hoz virágot és termést is, és borsónagyságú magvai, különös, üreges gyökere fontos táplálékként is szolgál a buddhista szerzetesek konyháján. De ami még talán ennél is érdekesebb, hogy ezek a magvak akár 3000 évig is képesek úgy túlélni, hogy szaporodási képességük megmarad. S tudtad-e, hogy ezen kívül még –és elsősorban - miért lett az újjászületés szimbóluma ez a csodálatos vízinövény? Este, ha lemegy a nap, a virág lemerül a víz alá és csak hajnalban bújik elő ismét, újjászületve, megerősödve, még ragyogóbb színben pompázva.  Három-négy napig tart evilági virágélete,  legfőképp májusban, hogy aztán a következő évben ismét megszülessen, akár más színben is, ami az ember más alakban,más időben történő újjászületésére utal. Először midig nyolc, körkörösen nyíló szirmot hoz, így válik a legfőbb buddhista tanítások egyikének szimbólumává is: „A nemes nyolcrétű ösvény” tanává. A buddhista hit szerint a lótusz a tisztaság jelképe is, ami az ember előtt is követendő példa: rázd le magadról a világ szennyét, ne engedd megtapadni magadon, sőt, ennél is menj tovább, vagyis te magad tisztítsd a világot.      

A virág színének jelentése

A fehér lótuszvirág a testben és lélekben való tisztaságot jelenti. Buddha szívének is szokás nevezni, és így azt az emberi jellemvonást is szimbolizálja, amellyel (vagyis tiszta szívvel) az életben az útjába gördített akadályokat is képes legyőzni

A sötétpiros lótusz az emberi szív és élet érzelmeit testesíti meg, mivel emberek vagyunk, szerencsére – vannak érzelmeink is. A piros lótusz jelenti a szeretetet, a szerelmet, a részvétet, a bánatot és a szenvedélyt. A művészi alkotásokban, festményeken mindig teljesen szétnyílt szirmokkal ábrázolják, ezzel is jelképezve a szív őszinteségét, s a szeretetet /szerelmet, amely elárasztja

A kék lótusz a bölcsességet és józanészt testesíti meg, jelenti még a felhalmozott tudást, az okosságot, a szorgalmas tanulást és intelligenciát. Ábrázolásokban sohasem látható teljesen kinyitott szirmokkal, és a virág közepe is mindig el van takarva. Ez azt jelenti, hogy a tanulás soha nem fejeződhet be, agyadat folyton táplálnod kell a megvilágosodáshoz vezető úton.

Ez a színű lótusz a misztikumot, a titokzatosságot és a spiritualitást jelképezi. Számtalan megjelenési formája van a művészetekben, van, hogy csak egy száron nyílik három virág, van, ahol három száron csak egyetlen. Szirmai hol csukva, hol teljesen kinyílva vannak, és nem egyszer csak a virágbimbó jelenik meg. Ezek az eltérések az emberi utak szövevényére és az ember bolyongásira, útkeresésére utalnak, miközben az emberi lény igyekszik megtalálni azt a helyes ösvényt, ami a megvilágosodás felé vezeti.  

Az aranylótuszt a valóságban a nagyon ritka, s ezért nagyon értékes aranysárga lótuszvirág jelenti, és „aranyként” csak a művészetekben találkozhatunk vele. És ez szinte természetes is, hiszen az aranylótusz már a teljes és tökéletes megvilágosodást szimbolizálja, valamint azt, hogy már mindent elértünk, amit csak el lehetett érni, további bolyongásaink, szenvedéseink megszűnnek.

"Aranylótusz"

Egy igen híres és különleges vándorló kiállítási tárgy Choi Jeonghwa szobrászművész alkotása az ’Aranylótusz’. A több mint 10 méter átmérőjű szobor „lélegzik”, így szirmai hol kinyitott, hol pedig összezárt formában jelennek meg. 

A rózsaszín virágot testesíti meg a legtöbb lótuszlampion, amivel díszítik májusban Korea buddhista templomait, és ez színű a legnépszerűbb, legkedveltebb a kivilágított lámpások közül is. Ez természetesen nem véletlen, hiszen a rózsaszín lótusz magát a mindenkiben fellelhető Buddhát jelenti, a róla szóló történeteket és a tanait. Aki ilyen lámpással vonul fel az maga is „buddha”, hiszen ő ott lakozik mindenben és mindenkiben.

 

// 2018. május 21. //