9 konfuciánus iskola lett a Világörökség része

Az UNESCO legutóbbi, július 6-án Bakuban (Azerbajdzsán) megtartott ülése megszavazta, hogy kilenc, Dél-Korea területén található neo-konfuciánus iskola az úgynevezett „seowon” felkerüljön a világörökségi listára. Az emberiség örök értékeit őrző kulturális létesítmények közé tartozni nagyon nagy dicsőség. A seowonok (elitiskolák) voltak azok, ahol a Joseon leghíresebb tudósai nevelkedtek, vagy tanítottak, és alkottak a Joseon-kor bentlakásos iskoláinak igencsak szigorú szabályai és törvényei szerint.  

Az UNESCO hivatalos indoklása szerint: „A seowon megtestesíti mindazt a történelmi értéket és folyamatot, amelynek során a kínai eredetű konfucianizmus Korea sajátos viszonyai között önálló útra lépett és szolgálta a tudományt  

A seowonok magániskolák (leginkább a mai magánegyetemek megfelelői) voltak, és virágkorukat a Joseon-kor közepére, végére érték el. Az itt tanuló ifjakat a legmagasabb állami vizsgára, a „gwageo”-ra készítették fel, ami lényegében a mai is oly fontos közszolgálati vizsgarendszer elődjének tekinthető. Fontos elem volt az ősök, Konfucius és a konfuciánus hagyományok tiszteletére való szigorú nevelés, ami szintén érezteti hatását napjainkban is Korea egész területén.

Az akadémiák épületegyüttesének szoros harmóniában kellett lenniük a környezet adta sajátosságokkal, valójában bele kellet simulniuk a környezetbe, minden abba való beavatkozás nélkül. Ezek voltak egyúttal a környék kulturális és társadalmi életének meghatározói, ide bekerülni nagy dicsőség volt és persze általában csak a nemesifjak számára volt lehetséges, hisz többnyire igen sok pénzbe került. Nagyon-nagyon kivételes tehetségnek kellett lennie annak, aki szegényebb létére is tanulhatott egy seowonban.       

Legfontosabb helyiségei a tágas, de ablak nélküli oktatóterem, a hálók, a szentély és a pavilon, azaz a közösségi tér, no és a hatalmas, szépen ápolt kert.   

És álljon itt a győztesek névsora, mert megérdemlik!
Sosu Seowon Yeongjuban,

Oksan Seowon Gyeongjuban

Dosan és Byeongsan Seowonok Andongban, ők valamennyien Észak Gyeongsang tartományban (régi Silla) találhatóak

Namgye Seowon Hamyangban (Dél-Gyeongsang tartomány, régi Gaya) Dodong Seowon Daeguban

Pilam Seowon Jangseongban (Dél-Jeolla tartomány)

Museong Seowon Jeongeupban (Észak-Jeolla tartomány)

Donam Seowon Nonsan-ban (Dél-Chungcheong tartomány)

Ha előveszünk egy térképet, láthatjuk, hogy valamennyi, immár a Világörökség részét képező seowon a Koreai-félsziget déli régióiban található. Közös vonásuk természetesen az, hogy a neo-konfuciánus elvek alapján képezték és nevelték a kor tudósait és értelmiségét, de természetesen mindegyik akadémiának megvan a maga saját története és karaktere.     

A korábban Baegungdong néven ismert Sosu seowon volt az első ilyen jellegű akadémia Korea történelmében. Jungjon király idején, 1543-ban alapította Ju Sebung tudós, méghozzá a késő-Korjó korban élt tudós, An-Hyang tiszteletére (1243-1306), aki élen járt abban, hogy a kínai neo-konfucianizmus elterjedjen a Koreai-félszigeten. An-t az iskolaalapító Ju ide temettette, sírjánál évente két alkalommal, immár világhírűvé vált konfuciánus szertartásokat tartanak.

Az UNESCO értékelés külön kiemeli, hogy a többségében a 16-17. században épült seowonokat sikerült nagyobb sérülések nélkül átmenteni a mai korba, hogy jó részükben ma is folyik oktatás, vagy ha az nem is, de rendszeresen otthont adnak a konfuciánus hagyományok rituális felelevenítésének.   
Gratulálunk!
 
/ 2019-július 7/
Forrás: The Korea Times
 

Szerző:

Érzéki Korea