A nap, amikor Korea pisszenni sem mer

A Nagy vizsga napja, melytől a jövőd függ

Minden évben van egy nap Dél-Koreában, amikor még a pirkadat is lábujjhegyen érkezik, amikor a fővárosban az üzletek, a bankok zárva tartanak, sőt a tőzsde is csak jóval később nyit. A legtöbb építkezésen leállítják a munkát, a repülőgépek a földön dekkolnak, és a seregben sem tartanak hadgyakorlatokat. A busz- és metró járatokat a reggeli és a késő délutáni órákban sűrítik, és mindenki a végzős középiskolai diákok útját vigyázza. Ez a nap idén november 14-e, csütörtök, a Nagy vizsga, azaz a CSAT (College Scholastic Ability Test, kb. egyetemi felvételivel egybekötött központi érettségi vizsga) napja. Az aggódó szülők és nagyszülők hitüknek megfelelően már napok óta özönlenek a buddhista, illetve a keresztény templomokba, hogy a család ifjú vizsgázójának sikeréért imádkozzanak, gyertyát, füstölőt gyújtsanak, hiszen, ez az a nagy nap, amitől a szeretett csemete jövője, karrierje és egész élete függ majd. Magyarán: elég jó lesz-e ahhoz, hogy bekerüljön valamelyik szuper-egyetemre (Sky universities), vagy egyáltalán a felsőoktatásba.

A Jogye-sa templom, 2019. november 11.

 

Szöul belvárosában, Jongnogu-ban található  a zen buddhista vallásközösség központi temploma, a Jogye-sa. Legnagyobb imahelyiségét, a Deawoongjeon-t ilyentájt kizárólag a vizsgázókért való közösségi események, és imádságok halk mormolása tölti be, amikor ezek szünetelnek, a család tagjai egyéni imáikat mondják el, olykor hosszú órákon át.  A csarnokban hatalmas TV képernyőn percről percre frissítve fut mindazon diákoknak a névsora, akiknek sikeres, 2020-as felvételi vizsgájáért könyörögnek a szülők, nagyszülők, testvérek Buddha kegyeiért imádkozva.  A templom csarnokait imacédulák tízezrei borítják, melyeken a vizsgázó diákok nevei és a jókívánságok szerepelnek.  

Idén 548 700 végzős középiskolás veselkedik neki a tesztvizsgának az ország több, mint ezer vizsgaközpontjában. Helyi idő szerint november 14-én, pontosan 8:40-kor kezdik meg azt a vizsgát, ami egész életükre kihat.  

A koreai rövid és gyakrabban használt Suneung (수능 , ejtsd:szunüng) nevén ismert vizsga elképesztően nehéz követelményeiről néhány nyugati (európai) ország diákjainak még csak fogalmuk sincs. A nyolc órán át tartó maratoni megmérettetésen egymást követően a következő tantárgyakból kell írásbeli vizsgát tenni:

Koreai nyelv- és irodalom, matematika, angol nyelv, koreai történelem, társadalmi ismeretek, természettudományi ismeretek, szakmai ismeretek (választott szak szerint), 2. idegen nyelv, vagy kínai klasszikus írásjelek, illetve klasszikus tanok.

Összesen három 20-perces szünet és egy 50-perces ebédszünet van ez alatt a 8 óra alatt, mely nem csak azt dönti el, hogy felvételt nyersz- e egy elsőosztályú (vagy bármilyen egyetemre), de mindez befolyással lehet álláskilátásaidra, keresetedre, lakhatásodra, sőt arra is hogy milyen házastársra számíthatsz. Bizony, vannak dolgok, amik nem változnak a mai napig a kasztrendszerben.  

 

A KOREAI OKTATÁSI RENDSZER EMBERTPRÓBÁLÓ ARCA

Tapsoló, éneklő alsóévesek sorfala közt vonulnak be a vizsgázó diákok

 

Talán egész Ázsiában (s a világban) nincs még egy olyan nép, aki úgy babusgatja, ajnározza, ünnepeli, cirógatja a gyermekeket, mint a koreai. Ez azonban csak úgy a negyedik életévéig tart, onnantól kezdve élete a szigorú felügyelet alá vont tanulásnak szentelendő. Iskola-előkészítő óvodai oktatás, majd 6 éves kortól a hihetetlen kemény daráló, ami jó esetben is 12 évnyi emberfeletti munkát követel. Aztán eljön a nagy nap. Az alsóévesek üdvrivalgása és sorfala közepette bevonulnak a leendő végzősök a tantermekbe. Már 7:30 körül összegyűlik a tömeg, az alsóbb évesek énekelnek, tapsolnak, biztató rigmusokat skandálnak, és ragacsos karamella darabkákat (yeot) igyekeznek ragasztani a vizsgázók egyenruhájára, amivel évszázadok óta ily módon kívánnak jó szerencsét a harcba vonulóknak. A bejáratnál biztonsági őrök fémdetektorokkal szűrnek ki minden nem odavaló eszközt, amit aztán kíméletlenül el is szednek az okosóráktól kezdve, a telefonokon át a táskákig és könyvekig, jegyzetekig.  Mondván, ezek elvonják a vizsgázó figyelmét, aki így nem tud rendesen koncentrálni. A vizsgának helyet adó épületre néma csend borul. Még a felügyelő tanárok is edzőcipőt vesznek fel ilyenkor, hogy lépteik még véletlenül se zavarják meg a vizsga szilenciumát.

A vizsgakérdések összeállításának mikéntje minden évben soha nem tisztuló homályba borul. Minden év szeptemberében Dél-Korea különböző részeiről mintegy 500 titokban kiválasztott tanár eltűnik, hogy egy szintén titokban tartott (hegyek által körülvett, térerővel nem rendelkező) eldugott helyen összegyűljenek. Kb. egy hónapon át semmilyen kapcsolatot nem tarthatnak a külvilággal, családjukkal, még mobiljaikat is le kell adniuk. Volt olyan tanár, akiről diákjai, de még a kollégái is azt hitték, hogy nagy hirtelen kirúgták, vagy felmondott, s erről szégyellt beszélni. Azért persze nagyjából lehet sejteni, hogy miért veszik nyoma egy-egy oktatónak úgy szeptember vége felé, ám kapcsolatba lépni vele ilyenkor egyszerűen lehetetlen, s amikor előkerül, mintha agymosáson ment volna át - mit sem tud semmiről. Nyilván a bankszámláján megjelenő összeg jelentős emelkedésének hatására.  

Hivatalosan minden egyes diák elért pontszámát, vagyis felvételi eredményét központilag közlik az illetékes oktatási szervezet honlapján kb. egy hónap múlva. No persze, hogy a bootleg oldalak szinte azonnal hírt adnak az eredményekről, így ha nem is név szerint, de minden diák rövid úton leveheti, hogy ő hol áll a ranglistán. 

Seoul University

 

De hát miért is övezi ekkora stressz és felhajtás az egyetemi felvételi vizsgát, a CSAT-ot Dél-Koreában? Az ország az egyik legképzettebb nemzetét adja a világnak, ahol az állástalanok harmada egyetemi diplomával rendelkezik. Különösen a fiatalok munkanélküliségi rátája ostromolja az egeket immár majd’ egy évtizede, így aztán most tényleg sokkal nehezebb bekerülni egy jó egyetemre, mint valaha.

De ennél is továbbmegyünk. A legtöbb ambiciózus diák célja nem csupán „valami jó” egyetemre felvételt nyerni, hanem egyenesen a legjobb háromba, azaz a „SKY” néven ismert intézmények egyikébe. Ezek pedig a Seoul Egyetem, a Korea Egyetem, valamint a Yonsei Egyetem, azaz a Sky (=égbolt, talán nem is véletlen az egybeesés). Ők hárman számítanak Dél-Korea legelismertebb egyetemeinek, de a fejlett világban is a legjobb tíz között tartják őket számon, azaz ezek Dél-Korea Harvardja, Yale-je, avagy éppen Nagy-Britannia Oxfordja, és Cambridge-e.

Korea University  

 

A középiskola után a diákok mintegy 70%-a nyer egyetemi felvételt, ám még 2%-uk sem éri el a Sky Intézmények szédítő magasságait.  

„Ha azt akarod, hogy legyél valaki ebben az országban, hogy elismerjenek, hogy számítsál, hogy teljesüljenek az álmaid, akkor e három egyetem valamelyikében kell diplomát szerezned” – vallja őszintén egy Eun-suh nevű középiskolai végzős diák. „Mindenki a diplomád alapján fog megítélni, meg azon, hogy melyik egyetemen végeztél”

Yonsei University

 

A Sky intézményekben végezni azt jelenti, hogy a legjobban fizető orvosi és egyéb állásokra válthatsz jegyet, s így talán bekerülhetsz a legrangosabb, legtehetősebb családok által birtokolt és irányított nagyvállalatokba, konglomerátumokba, azaz a „chaebolok (csebol)”, vagyis a leggazdagabb klánok világába.

Az ország gazdasági és pénzügyi ütőerén ugyanis ezen kevés, de annál nagyobb hatalommal rendelkező a családok tartják a kezüket. De vajon mennyit kell ezért görnyedni, éjszakázni, magolni, stresszelni zsenge gyerekkorod óta? Hány olyan mérhetetlen hosszú nap telik el odáig az életedből, amikor reggel hátizsákoddal a gyerekválladon elmentél az iskolába, és az esti magánórák után holtfáradtan éjféltájban estél az ágyadba?  

Jelenet a „Sky Castle” televíziós sorozatból

 

2018. november 23-a és 2019 február 1-je között adták le minden idők legnézettebb kábeltelevíziós produkcióját, a 20 részből álló „Sky Castle”-t. A hatalmas népszerűség egyáltalán nem véletlen, hiszen koreai családok tízezreit érinti, ahol felvételiző gyermek van. A sorozat nagyon kemény. Szatíra és velős valóság keveréke, hihetetlenül jó szereplőgárdával, telitalálat zenével, és függőben maradt kérdésekkel.  

 

// 2019. november 13. //