Hanji, az ezeréves papír

A hanji szó szerinti jelentése koreai papír, alapanyaga pedig a fehér eperfa rostos, belső kérge. A hanji nem egyszerűen egy „papírféle” a sok közül, mert Koreában mindig a szerint nevezik, ahogyan felhasználják. Ha ajtóra, ablakra ragasztják, akkor „ablakpapírnak” hívják, „másolópapír”, ha családi évkönyvet, vagy naplót vezetnek rá, a buddhista könyvtárakban „sutra”, vagy nemes egyszerűséggel csak „öreg könyv” névvel illetik, és „rajzpapír” lesz a neve, ha valaki kecses madarakat, vagy csodaszép virágokat fest rá. 

   

fehér eperfa 

Ennek a sokszínű felhasználási lehetőségnek a titka pedig nem másban, mint hihetetlen életképességében és erejében rejlik. Egy régi mondás úgy tartja, hogy a papír ezer évig él, míg a textilanyagok, mint akár a selyem, vagy kendervászon csak ötszáz évet bírnak ki, és ez azt jelenti, hogy a papírt feljebbvalónak tartják a textíliákkal szemben. Megfelelő lakkozási technológiák után a régi Koreában a hanjiból még egyfajta vértezetet is készítettek a katonák számára.

Ismeretes, hogy a hanji valóban képes volt ezer évig is kitartani, ami a nyugati világban szinte elképzelhetetlen, hiszen ott már a 3-400 éves papír is ős öregnek számított. Koreában azonban még őriznek azokból a könyvekből, rajzokból, amelyek közel ezer évet éltek át.

 

A Bulguksa templom Gyeonjuban (régi Silla)

 A Silla királyság területén a Bulguksa templomban találtak rá a világ legrégibb nyomtatott relikviájára, a buddhista Pure Light Dharani Sutrára (Hanja: 無垢淨光大陀羅尼經 Hangul:무구정광대다라니경), amely 751-ből származik. 

  

Lotus lantern fesztivál. A szobor anyaga: hanji 

A hanjit még az ősi Kínában is elismerték, oly annyira, hogy a XI. sz. híres kínai költője Sodongpa ragaszkodott hozzá, hogy műveit a Korjóból származó papíron adja ki, a hanji ekkoriban ugyanis keresett exportcikk volt Ázsiában. Természetesen a koreai írástudók is ezt a papírt használták a legfontosabb állami dokumentumok elkészítésére.  

 

A hanji felsőbbrendűsége annak az anyagnak köszönhető, amelyből készül. A fehér eperfa kérge erős és akkor sem indul bomlásnak, ha egy álló évig vízben ázik. 

Mivel rostjai rendkívül szélesek, a kéreg könnyedén átengedi a levegőt és a fényt egyaránt. Az igazán jó hanji fiatal, egyéves fából készül, míg az olcsóbb, modern papírok gyártására a 20-30 éves „matuzsálemek” kevésbé szívós, kicsit már pudvásodó anyagát is felhasználhatják.   

   

A „koreai papír” gyártása bizony nagyon bonyolult, lassú és munkaigényes folyamat.  A száraz fehér eperfát a fagyok beállta után vágják ki és csak akkor fejtik le a kérgét, amikor egy alapos gőzöléses eljáráson is átesett. Ezt egy egynapos vízben való áztatás követi, majd a napon való szárítkozás jön, ismét gőzölés és megint áztatás, ezúttal azonban nátrium-hidroxidos (marószódás) oldatban.  Szárítás után kőmozsarakban zúzzák össze, jól becsomagolják és folyóvízben áztatják. Most jön a bambuszszűrűn át való gondos rostálás, passzírozás, miközben a szűrőt meghatározott irányokba váltakozva sebesen mozgatják, hogy a rostok cikcakkos formában szóródjanak.  Nos, ha valaki még ennél is többet szeretne tudni a hanji gyártás rejtelmeiről, látogasson el a Jeonju-ban lévő Papírmúzeumba, vagy kattintson a linkre: 

www.han-style.com/english/hanji/jeonju.jsp

 

A hanji készítés nehéz mesterség és ma már nincs olyan nagy becsülete a fiatalok körében, mint hajdanán.

Nemrégiben a Koreatimes készített egy riportot az egyik mesterrel.

A 48 éves JANG Seong-woo nem  hanbokot hord, hanem Che Guevarát ábrázoló pólót és fülbevalót visel. „Attól, hogy valaki ősrégi, hagyományos mesterséget űz, még nem kell neki is ’réginek’ kinézni „ – mondta mosolyogva Jang, akinek már a dédapja is hanjikészítő volt. „Van egy 31 éves szorgalmas tanítványom és majd a fiamat is kitanítom rá. Nekéz kenyérkereset ez, de aki megszereti, csinálni fogja, amíg fel bírja emelni a kezét”   

A mester és műve

 A kis mennyiségben való előállítás, a munkafolyamat nehézségei és a piaci kereslet sajátosságai miatt a hanji sajnos nem igazán lehet versenyképes az olcsó, nagy mennyiségben és alacsony gyártási áron készített modern papírtársaival szemben. 

Ezért a dél-koreai Kormány mindent megtesz, hogy a hanjigyártás ősi hagyománya ne vesszen ki - a nemzet művészeinek, Korea örökletes kulturális értékmegőrzőinek nevezte ki a kevés megmaradt mestert, és különös gondossággal karolta fel a hanji ügyét.  Újabb és újabb felhasználási területeket találnak számára a hagyományos kalligráfián és a festészeten kívül, amelyek továbbra is hűséges fogyasztói.

 Belépett a kézművesség-, sőt a divat világába is, hisz nemrég a párizsi Champs Elysee-én Korea papírjából készült ruhaköltemények vonulhattak fel egy divatbemutatón.   A globális fejlődés és történelmi változások ellenére ez a vékony, finom tapintású, de rendkívül erős kulturális büszkeség, a hanji, sikerrel küzd fennmaradásáért és bölcsen, rendíthetetlenül őrzi felsőbbrendűségét.  

        

időtlen szépség...

 

              KIÁLLÍTÁS AJÁNLÓ

 

 

"Hanji, Korea papírja, amely kiállta az idők próbáját" 

címmel kiállítás nyílt a budapesti Koreai Kulturális Központban a hanjiból készült csodálatos alkotásokból, melyek 24, jeonju-i művész keze nyomát dicsérik. Ritka, nem mindennapi lehetőség ez arra, hogy testközelből láthasd az ezeréves papírt. A kiállítás július 31-től augusztus 7-ig tekinthető meg: Budapesti Koreai Kulturális Központ, XI. Csörsz u. 51.       

Téma: Hanji, az ezeréves papír

Dátum: 2015.08.05

Feladó: Füli

Tárgy: hanji

Megnéztem a kiállítást, nagyon szép!
És jó volt úgy megnézni, hogy már hallhattam, vagyis olvashattam róla,meg a nehéz munkáról, amivel elkészítik.
Köszönet!

Dátum: 2015.07.31

Feladó: Szedleczky Éva

Tárgy: Hanji

Nagyon-nagyon érdekes volt, köszönöm!
A kiállítás is nagyon érdekel, meg is nézem!

Új hozzászólás hozzáadása