A soju kultúrája

Nem vagyok nagy szeszrajongó, sem értője az italoknak, de a sojut, mióta csak hírét vettem a koreai kultúrában, nagyon szerettem volna kipróbálni. Izgatott, hogy kedvenc sorozathőseimnek miért is esik olyan jól egy korty a jellegzetes zöld üvegből előcsorduló, átlátszó italból. És az kifejezetten fúrta az oldalamat, hogy Szöulban miért láttam sötétedés után annyi öltönyös, laptopos urat, amint vidáman dülöngélve vonszolják kollégájukat, és közben akkorákat hahotáznak, hogy leszakad a felhőkarcolós égbolt.

Aztán, amikor végre először megkóstoltam egy igazi sillai hagyományos, földön-párnán ülős jellegzetes illatú kicsiny vendéglőben a koreai sojut, bevallom, nem annyira voltam elbűvölve. Íze az egy kissé felvizezett vodkáéra emlékeztetett, de azt be kell ismerjem, hogy pár másodperc múlva lágyan melengette a torkomat, a gyomromat, és tényleg kellemesen kezdtem magamat érezni, mert az ujjaim hegyéig végigbizsregett.

A SOJU – MŰVÉSZET

Legalábbis ezt vallja a 62 éves KIM Taek-sang, aki 1990-ben megkapta a „Szöul kulturális örökségének nagymestere” címet. KIM úr egy nagyon-nagyon régi családi hagyományt őriz a belvárosi Jongno-negyedben fenntartott szeszfőzdéjében.Itt az ősi, autentikus koreai alkohol- és likőrgyártásra szakosodott kis üzemében a régi korokra visszanyúló recept alapján gyártja KIM mester Korea nemzeti büszkeségét, a minőségi Sojut,s még pár hagyományosan fogyasztott, minőségi  szeszes italt is.

„ Amikor sojut iszol öt dologra kell nagyon figyelned” – mondja a mester. „ Meg kell nézni a színét, szembehunyva megszagolni az illatát, beleszürcsölni és megtartani a szájban, hogy szétterjedjen az aroma, aztán lassan leengedni a torkodon, és hagyni, hogy az illat szétterjedjen egész bensődben és lassan átmelegítsen. Az igazi soju lágyan selymes és megtanít mosolyogni”.

KIM Mester elsősorban a koreai likőröknek az egyik legrégebbi fajtáját, a Samhaejut készíti, amelynek előállítása még a késő Koryo ( 918-1392) és a Joseon-kor ( 1392-1910) időszakára nyúlik vissza. A Samhaeju soju 45% alkoholtartalmú ital, amely ennek ellenére fele annyi problémát sem okoz (pl. másnaposságot, májkárosodást), mint a ma nagyüzemileg gyártott sok más társa.

A Koreai-félszigeten kb. 20 olyan minőségi szeszesital-fajta van, ami különböző tartományokban ősi receptúra alapján készül: kezdve az andongi sojutól Gyeongsangon át egészen a ma már Észak-Korea területén található Munbaeju-tartományig.

Több más ital mellett a Samhaeju soju kizárólag a gazdagok és a királyok itala volt Hanyangban ( Szöul régi neve a Joseon-korban).

„ A soju nem a köznép itala volt, pláne nem a szegényeké” – fűzte tovább mondandóját KIM mester. "Hogy„ mért, mért? Hát azért, mert, alapanyaga a rizs bizony hogy a legértékesebb élelmiszer volt abban az időben, amihez a szegény ember legtöbbször nem is jutott hozzá.”

A soju tulajdonképpen élesztőgombák segítségével erjesztett rizspárlat, eszencia, amit jó néhányszor gondosan átszűrnek. Drága volt, és így csak a kiváltságos kaszt számára volt elérhető, de a királynak még ezt is jogában állt korlátozni, ha az adott évben a rizstermés szűkös volt. (Ilyen évben a rizsföldön dolgozó parasztnak még egy mérővel sem jutott élelemre a rizsből, nemhogy pálinkára)

A régi soju alapanyagai tulajdonképpen nagyon egyszerűek. KIM mester rizst, vizet, gabonaélsztőt használ – és persze minden titkot nem fed fel innentől kezdve… :-)

Ezekből a „hozzávalókból” a hagyományos Samhaeju három variációját  készíti el a lehető legnagyobb minőségben, mégpedig:  

a makgeollit, a yakjut és a sojut.

108 nap alatt a mester háromlépcsős eljáráson futtatja át termékeit. Fermentálja a rizst, leszűri a kapott „üledéket” jó néhányszor, egészen addig, amíg tiszta „likőrt” nem kap, ez lesz a yakju, vagy a más néven ismert cheongju. (középső üveg)

A makgeolli (fehér színű rizsbor, amelyet oly sokszor láthatsz a király, vagy akár a módosabb yangban  csészéjébe töltögetni), tulajdonképpen az a desztillálatlan szeszes ital, amit a tiszta párlat előtti fázisban lehet előállítani.  

Ahhoz, hogy az igazi minőségi sojut kinyerje, KIM mester azt a legtisztább likőrt desztillálja, amit  a három korábbi fázisban már megkapott. S hogy miért „Samhaeju” a neve ennek a híres-neves sojunak?

Nos, ennek is megvan a maga nagyon koreai legendája. A „samhae” a hármas szám és a „disznó” szó kombinációja, ami a tradicionális soju-készítés hosszú szakaszára utal, valamint a jó minőségű, tiszta italra.  S ha eddig nem tudtad volna: a disznó volt az, aki utoljára megérkezett Buddha hívására a 12 állat közül, de cserébe friss, tiszta vért hozott közéjük.

 

MIT EGYÜNK A SOJU MELLÉ?

Koreai anju

Persze, hogy mindenki másra esküszik. De azért ez sem olyan egyszerű, mert:

Ha Koreában adni akarunk valamit az „illedelmes, szolid formára” menjünk el egy „anju”-ra, ami azt jelenti, hogy elsősorban eszünk,  és valamit iszunk mellé.  Persze, legtöbbször sojut... :-) Ha azonban „banju”-ra vagyunk  hivtalosak, akkor ezt azt jelenti, hogy inni megyünk és valószínűleg talán eszünk is mellé valamit. A kettő között mi a különbség??? Nos, a különbség a hangsúlyon van,  és persze azon, hogy végül hogyan végződik az este.... :-) 

A három legtöbb szavazatot kapott „Anju”, vagy „Banju” ajánlat Koreában: 1. a kimchi-jjigae/stew,2. a sangyeopsal, 3. maeung-tang. 

1. kép

1. kimchi jjigae
 
2.kép
2. sangyeopsal
 
3.kép
maeun-tang

A „tang” és a”jjigae” között könnyű az átjárás, vagy leves, vagy pörköltszerű, megjegyzendő, hogy azért a jjigae kicsit sűrűbb készítmény. Az első étel tehát kimchi alapon készített sűrű, csípős leves, a második helyezett a különösen férfiak körében kedvelt sangyeopsal, vagyis roston pirított sertés hússzalonna, a harmadik pedig az igencsak csípős, és sűrű halleves, a maeuntang.

KIM mester úgy véli, a kulturált alkoholfogyasztás jó társaságban szükséges a kiegyensúlyozott társadalmi élethez. „Akár örömöd van, akár bánatod, oszd meg a legfinomabb likőr valamelyikét néhány jó cimbora társaságában,és nevess jókat. A szíved felvidul, az egészséged kivirul”  

// 2016. január 26. //

 

Téma: A soju kultúrája

Dátum: 2016.02.25

Feladó: paulikzs

Tárgy: a soju kultúrája

Nagyon érdekes cikk volt, köszönet érte :)

Dátum: 2016.03.04

Feladó: Érzéki Korea -> paulikzs

Tárgy: Re:a soju kultúrája

nagyon szívesen! :-) örülünk, ha tetszett !

Dátum: 2016.02.03

Feladó: Pötyi

Tárgy: soju

Wow, nagyon érdekes cikk volt! Azért mégis megkóstolnám nagyon szívesen :-D

Dátum: 2016.01.27

Feladó: TFM

Tárgy: Köszönöm...

Ez megint érdekes volt és igazán olvasmányos.

Dátum: 2016.01.27

Feladó: Érzéki Korea - > TFM

Tárgy: Re:Köszönöm...

Én is köszönöm :-)

Új hozzászólás hozzáadása