A hanok varázsa

Ha szereted Koreát, hogy is ne tudnád, hogy mi az a hanok? Bizony, ez az a bizonyos tradicionális koreai ház, amit oly sokszor megcsodáltál már képeken, filmekben, vagy akár élőben, ha jártál már Koreában.  Hogy miért? Talán mert szépsége ravasz, méltósága izgató, ám mégis megnyugtat, és úgy érzed, hogy mindent kisimít.  Hordozza mindazt, amit a koreai ősök már évszázadok óta tudtak, és ott leled a mai modern világ falai között, mint soha el nem múló szépséges örökséget.

Lee Man Hyun andongi hanokja

 

ONDOL és MARU

Ha igazán tudni akarod, mi is az a hanok, akkor ezt a két szót mindenképpen jegyezd meg: ’ondol’ és ’maru’.  De ami még talán ezeknél is fontosabb tudnivaló: ahogy a 99 szobás, mázas cseréppel fedett nemesi ház, úgy az összesen három helyiségből álló zsúptetős, vagy éppen tőlgyfahánccsal fedett piciny kunyhó, Koreában mind egyaránt HANOK-nak számít.  

Nos, ez azért van, mert legyen bármilyen nagy is a szociális, anyagi és méretbeli különbség, amennyiben a lakóházban fellelhető volt az ONDOL (padlóalatti fűtési rendszer) és a MARU (fapadlóval fedett széles, nyitott terasz) – úgy azt a házat, avagy éppen kunyhót egyaránt HANOK-nak nevezik Koreában. Az ’ondol’ persze természetesen az északi és magasabb hegyvidéki régiók találmánya, ahol kemény telekhez szoktak az emberek, míg a ’maru-t’ a szellőjárta nagy teraszt a nyári nagy hőséggel küzdő, tengeri levegőjáráshoz szokott déli vidékeken (Silla, Gaya) fejlesztették ki, s ezt bizony alkalmazta gazdag, szegény egyaránt!

Az ’ondol’ fűtés és a ’maru’ padlós terasz, a hanok két jellemző eleme, amelyek békés harmóniában élnek egymás mellett.

 

A nyári hőség idején a koreaiak – legyenek gazdagok, avagy szegények – lehetőleg a szellőktől átjárt marun tartózkodtak, míg a zord télvíz idején a fűtött padlón szerettek üldögélni. Ki ne tudná, hogy a fa és a meleg (tűz) örök ellenségek? A fa nem tud sokáig ellent állni a tűz melegének és általában előbb-utóbb megadja magát emésztő forróságának. Sehol a világon nem sikerült még ilyen módon összebékíteni őket, mint éppen itt, a Koreai-félszigeten a hanok házak különleges, titokzatos világában.  Titokzatos? Persze, az is. Ám a félszigetet télen átfúvó száraz, hideg áramlatok és a nyári forró, nedves széljárások megtanították az itt élő népet, hogy ezzel a feloldhatatlannak látszó ellentmondással megbirkózzanak. Így aztán megszületett a hanok, ami mind télen, mind nyáron élhető, kellemes lakóhelyévé vált bárki emberfiának.  

 

FÖLD, FA és A HANJI – A TERMÉSZET SZAVA

A világon mindenütt igyekeztek a természet adta kincsekből építkezni, így vált a fa, a föld és a kő az emberiség ősidők óta épített lakhelyeinek fő alkotóelemeivé. Ez alól persze a hanok sem volt kivétel. A fából oszlopok, pillérek készültek, és természetesen ez volt a maru építőeleme is, maga a fapadló. Kőből készült az ondol fűtési rendszer megépítéséhez szolgáló rendszer, agyagból, sárból pedig a padló és nagyon sokszor maga a ház fala is. Az agyag szinte mindennél fontosabb alkotóelem volt, mert leleményes felhasználói nemcsak a falak, hanem nagyon sokszor a tetők megépítéséhez is ezt használták. Hihetetlen, de igaz, az agyag igen jó szigetelő, mégis kiváló levegőztetést biztosít. Hogy mára ezt már a beton elfeledteti? Mért hisszük azt, hogy a régi dolgokat ki kell dobni, csak mert felfedeztünk valami újat? Erre én itt nem tudok felelni. Az viszont biztos, hogy az agyag felhasználásával épült hanokok remek szigetelők voltak (s ma is azok) télen-nyáron egyaránt. 

 Kőalapú hanok, faoszlopokkal és maruval, hanji ajtó és agyagtető

 

A hanok egy másik jellegzetes anyaga, ami sehol máshol ilyen mennyiségben nem lelhető fel, az a hanji, vagyis a fehéreper-fa kérgéből készült ezeréves koreai papír. Hanjit használtak minden sík felület lefedéséhez, beleértve a falakat, az ajtókat, a mennyezetet, sőt sokszor a padlót is. Hanjit tapasztottak az ajtóra és ablakokra egyaránt, hiszen hihetetlenül jó szigetelő volt, ugyanakkor jelentős fényáteresztő tulajdonságokkal is dicsekedhetett. Bent tartotta a meleget, kizárta a forróságot, s hol árnyékot, hol pedig éppen fényt hozott a koreai családok életébe, lakjanak azok tekintélyes házban, avagy éppen piciny kunyhóban. Ugyanakkor „lélegzett”, vagyis folyamatos légáramlat-cserét tudott biztosítani, és képes volt alkalmazkodni a levegő páratartalmának változásaihoz is.

Szóval a hanok nemcsak hogy abszolút környezetbarát lakóház, hanem egyenesen magát a természetet hozza be a lakóinak mégpedig a fény, a levegő és a természetközeli rezdülések formájában.  

Hanok ajtó, ami csodálatosan kimunkált fakeretre ragasztott hanjiból készült

 

HANOK: A TISZTA TÉR SZÉPSÉGE

A koreaiak hosszú és kemény történelmük során azt tanulták meg, hogy, csak a természetben bízhatnak igazán, így aztán barátságot kell vele kötniük. Már a ház és a kunyhó tájolásánál is figyelembe vették a természet intelmeit, az energia- és erővonalak irányát, a szél és a tenger illatának áramait. Ez a környezettel való összhangra való törekvés eredményezte, hogy szinte beleolvadtak, eggyé lettek a környezetükkel, és lakásukba hozták a szelet, a füvet, a mezőket és a csillagokat. Ez volt az a kegyelmi pillanat,amire ma mindannyian vágyunk, vagyis a hanok lett a közvetítő ég és föld, ember és az örök természet között.   

  

Hanok kapu és az „anchae” (ancse), a főépület látképe

 

A hanok udvarát nem ültették be ezzel-azzal, sőt ellenkezőleg: direkt üresen hagyták. Hogy miért? Mert azt a természetes környezetet tartották az egyetlen igaz kertnek, ami a házukat eredetileg is befogadta. Csak erre volt szükségük, és minden amit tenniük kellett, hogy egyszerűen csak kinyissák az ajtót, s máris ott voltak a természet ölében.

Ez kétségkívül jelentősen eltér a nyugati kertépítő hagyományoktól, de még a szomszédos kínai kertek kultúrájától, a szépséges japán mesterséges kertépítészeti technikáról nem is beszélve.

A Joseon-kor egyik legnagyobb tudósának, Kim Jeong-Hui-nek (1786-1856) hanokja

 

Úgy tartották: az ember költözött a természetbe, nem pedig fordítva. Nincs joga tehát felborítani, megváltoztatni, hanem bele kell símulnia, s megtalálni vele a békét és a harmóniát.

Hogy ez a felfogás ma még mindenütt él-e? Nos, ebben sajnos egyáltalán nem vagyok biztos.

Viszont a vágy egy hanokban való élet után majd’ mindenkiben benne lakik. S talán ezért szereted te  is ezeket a képeket nézegetni és leled örömödet az élő látványban, amikor Korea földjén jársz.

A  ㄱ- formájú anchae (főépület) és az ㄴ- alakú  bakkatchae (melléképület) együttesen formálják ki a ㅁ alakot. Csak ennek közepén hoztak létre az asszonyok egy kis kertet.

 

A „sarangchae”, ahol a hanok vendégeit szórakoztatták.

 

A Namsan hanok falu falai és ereszcsatornái

 

A Taebaeksan-hegy egy kis patakja mellett található ez az eldugott kis pavilon hanok. Ez volt a remetehelye egy seonbinek ( Joseon-kori filozófus), aki ide vonult vissza a világi ügyek és politikai csatározások elől, és itt élt magányosan élete végéig

 

Szoba a hanokban

 

Anyós és menye vasalják hanok házukban a toenmaru-t (a ház körül futó keskeny fatornác)

 

Hagyományos módon ünnepelik az eljegyzést szűk családi körben egy hanok lakói Gyeonjuban.

// 2016. június 7 //

 

Szerző:

Érzéki Korea

Szavazás

Ha élhetnél Koreában, hol laknál szívesebben?

Egy hanokban (42)
91%

A szöuli Gangnam negyedben (4)
9%

Összes szavazat: 46

Téma: A hanok varázsa

Dátum: 2017.09.22

Feladó: Bogdàn Györgyi

Tárgy: Vélemény mrgosztás

Szia. Nagyon. köszönöm neked ezt a számomra értékes és fontos ismertetőt Györgyi

Dátum: 2016.06.08

Feladó: Monyó

Tárgy: hanok

De jó kis cikk ez! Már kezdtem hiányolni..... :-)
Köszönet érte!

Új hozzászólás hozzáadása