Yi San földje

A suwoni csoda 3. rész

 

Voltál már úgy, hogy el-, vagy kijöttél valahonnan (akár a fürdőszobából) és úgy érezted, hogy valamit elfelejtettél, vagy ott hagytál? Hogy valami hiányzik, mintha mondjuk eggyel kevesebb csomagod lenne? Na, hát így voltam én Suwonnal. Éreztem, hogy, nincs vége a kalandjaimnak, hogy „hiányzik valami”, és egy nap vissza fogok ide térni. Erre csak bő két hét után került sor, amikor már megjártam Jejut, és ismét a fővárosban landoltam. Azt találtam ki, hogy még egyszer nekivágok annak a vidéknek, és most összekötöm az utam egy temple-stay programmal a Yongjusa buddhista templomban ( az ilyen program keretén belül ott alszol és részt veszel a templom életében). Hátizsákba pakoltam két napra való váltócuccot, és elindultam a már ismerős metróvonalon…

Úgy határoztam, hogy először a híres erődítményrendszert, az UNESCO Világörökség  egy darabját, a Hwaseong erődöt és a királyi palotát járom be, majd csak délután megyek a templomhoz, ami a Suwon állomástól számítva pont az ellenkező irányban található.

Nem szálltam most buszra, hiszen alig egy kilométernyi gyaloglás után a forgalmas, de Szöulhoz képest vidékiesebb, Suwon utcáin keleti irányban máris elértem az első nevezetességet, a Suwon Hyanggyo (수원향교) konfuciánus iskolát.

A környék első konfuciánus akadémiáját még a XIII. században alapították Suwonban, igaz,nem pontosan e helyütt. Csak akkor helyezték át ide, amikor kb. 500 évvel később, az 1700-as évek végén Jeongjo király (a sorozatból ismert YI San) parancsára az erődítmény falait is építeni kezdték.

Alighogy befordulsz az ingyen látogatható iskola kapuján, a nagy tanító, Confucius hatalmas szobra áll előtted.

A XVIII. sz. második felében Jeongjo király (r. 1776-1800) gondol egy nagyot és merészet, és át akarja helyeztetni a fővárost Hanszongból (ma: Szöul) Suwonba. Ennek érdekében hatalmas katonai erődítmény és királyi rezidencia építésébe fogott. A történelemből tudjuk, hogy főváros áthelyezési terve kudarcba fulladt, de a hatalmas és masszív őrtorony- és erődítményrendszer, valamint a palota falai őrzik a nagyformátumú uralkodó emlékét és keze nyomát.  

A történetírók szerint erre két oka is volt. Az egyik személyes, nevezetesen, hogy méltatlan halált halt édesapjának, Sado hercegnek és édesanyjának kegyeleti okokból királyi, tiszteletet parancsoló nyughelyet emeljen.  A másik ok politikai, de legalább ennyire fontos volt. Véget akart vetni a Hanszongot elöntő frakcióharcoknak és mindent átitató korrupciónak és tiszta lapot nyitni a királyi hatalom számára.

Jeongjo király

 

A konfucius iskola után még elhagytam néhány háztömböt, egy éles kanyar balra, és máris ott álltam  a Hwasong erőd déli kapuja, a Paldalmun előtt.

Paldalmun

A kapu, amelynek neve kb. azt jelenti „ minden irányban nyitott”, valóban lenyűgözött méreteivel, tekintélyével és a harmóniával, amelyet robusztussága ellenére áraszt.  Innen nyugati irányba fordultam és eldönthettem, hogy hogyan jutok fel az 5.7 km masszív fal mentén a Paldalsan hegyre, ahol a királyi palota és az erőd található.  Megvárhattam a kb. 50 perc múlva induló sárkány-vontatta sétabuszt , vagy a rövidebb, de meredekebb kaptatón túrázásra adom a fejem. Az utóbbi mellett döntöttem.( Csak néhányszor bántam meg menetközben, viszont a végén igen büszke voltam!) Egyébként így többet is lehet látni. Visszafelé jövet például hatalmas Joseon-korabeli parádénak lehettem szemtanúja. Érdekes megjegyezni, hogy az erődrendszerhez tartozó 48 építmény, vagyis pavilon, kapu és őrtorony közül 41 áll és látogatható! Minden port és izzadságot feledtet, és csak bámulod a fenségességét.


 A Seojangdae 

Ezek közül is kiemelkedik a Seojongdae pavilon és vezérlőállás, valamint a tőszomszédságában található Seonodae íjásztorony.

 

Megdöbbenten álltam előttük, mert soha korábban nem látott szimbiózisban jelent meg a keleti és nyugati építészet, egyszer s mind egy félelmetes mellvéd, és bástya hangulatát árasztva. Fura érzésem volt: mintha csak középkori frank harcosokat egy ázsiai katonai pagoda alól kommandírozná valaki, mondjuk Yi San   :-) De alig negyedórás kapaszkodó után egy másik csodálatos építmény kötötte le a figyelmemet.

A robusztus, háromszintes Seobuk Gongsimnon figyelőtorony építését 1797-ben fejezték be és az udvari írnokok feljegyezései szerint Jeongjo király nagyon meg volt elégedve a toronnyal. Az persze nem csak megfigyelés céljából állt ott, hanem tágas belseje elég helyet adott a tüzéreknek és íjászoknak, hogy a lőréseken át kitámadhassanak az ellenségre. A sárkányos járat egyébként idáig közlekedik.  Innen kényelmes, de a beláthatatlan magasságba vezető lépcsősoron lehet tovább túrázni a csúcsra.  

Végre, az összesen több mint négyórás kaptató után (na jó, ebben benne vannak a pihegésre – nem is, hanem a bámészkodásra :-)) fordított percek is) felértem a hegytetőre. Itt is kiránduló középiskolásokra bukkantam, de ők még egyenruhát is viseltek a 28 fokos hőségre ráadásnak.

Itt fönt egy csodálatos árnyékos park, és egy megható emlékmű áll.

A gyönyörű és hatalmas Hyowon harangot a már említett és a sorozatból is ismert, szomorú sorsú Sado herceg  emlékére állítatta Jeongjo király, hogy ezzel is tisztelegjen édesapja előtt és megkondításával mások figyelmét is felhívja ártatlanságára.

A harangot naponta háromszor szólaltatják meg egy hatalmas vízszintesen meglódított farúddal. Az első kondítás a szülők előtti tisztelet és szeretet szava, a második a család boldogságáért szól, a harmadik pedig ima a lelki békéért és testi egészségért. Gyönyörű, szívhez szóló hangja van.

Innen már lefelé vezetett az utam, de azért ez sem volt olyan nagyon egyszerű, mint mindig... Ha a Haenggung királyi palotát akarja az ember látni, akkor lefelé másik utat kell választani. (s ez sem kevésbé meredek :-))

A Hwaseong Haenggung palota a Joseon-dinasztia legnagyobb ideiglenes tartózkodási helye volt, valaha 576 szobából állt. A 2010-es rekonstrukció során jelentős területi zsugorításon ment keresztül, de amit láthatunk, az csodálatos. A benti termeket igyekeztek a lehető legkorhűbben berendezni, autentikus bútorokkal és gyönyörű ruhákba öltöztetett, életnagyságú viaszfigurákkal.

Az udvaron pedig szinte folyamatosan zajlik valamilyen esemény, vagy korabeli esküvői parádé, vagy éppen egy vad, szinte „életre-halálra” menő  harcijáték.

Végignéztem a parádés játékot, aztán megindultam, hogy keresek egy városi buszt, ami elvisz a Yongjusa templomba, aznapi szálláshelyemre. No persze, hogy a 41-es megállója is a pusztában van, vagyis inkább erdőszélen és csak én szálltam le egyedül. Térképésztem egy kicsit és úgy döntöttem, hogy a két út közül a baloldalit választom. Kissé elcsigázottan vándoroltam már, és úgy számítottam, hogy kb. 10 perc múlva megérkezem. Ehelyett még fél óra múlva is kutyagoltam és egyszer csak megálltam egy kerítés nélküli gyönyörű kapu előtt. 

Ez azonban semmi olyanra nem nyílt, ami hasonlított volna egy buddhista templomra. Helyette egy szépséges, nagy zöldellő mezőt láttam, benne hatalmas, szimmetrikus, félgömb alakú dombokat. Csak nem??? Ó, de igen!! Nem ide indultam, de megtaláltam, nem ezt vártam, de ajándékot kaptam!

Igen, ott álltam a Yungneung és a Geolleung előtt, az előbbi Jangjo király és Heonggeong királyné, az utóbbi pedig Jeongjo király (Yi San) és felesége Hyoui királyné sírja. A megilletődöttségemet nem tudom leírni. Másnapra terveztem, hogy felkeresem a királysírokat, de úgy tűnik, ennek így kellett lennie. 

Úgy kellett történnie, hogy mielőtt még egy húszperces - kicsit más irányú – gyaloglás után elérem a templomot, megmosakszom, ismeretlen ismerős vándorok és csendes léptű buddhista szerzetesek társaságában a közös ima és vacsora után álomba zuhanok – megálljak és elcsendesedjem a nagy király sírja előtt az ő kedves földjén. Yi San földjén.  

   

 

                                  ----------- vége -----------

 

                              VIDEO

              YI SAN ERŐDJE, A HWASEONG

 
!!! Nagyobb képért kattints a YouTube gombra jobbra alul :-)

Szerző:

 Érzéki Korea

Téma: Yi San földje

Dátum: 2015.06.15

Feladó: Füli

Tárgy: Yi San földje

Szuper! menni akarok!!!!!
Köszi :-)

Dátum: 2015.06.14

Feladó: Szép Katalin

Tárgy: Yi San földje

Igen élvezetes, olvasmányos leírás, ilyet útikönyvekben nem lehet találni. Személyes hangvétele és könnyed stílusa miatt csak úgy "eteti" magát.
Remélem, még folytatod, köszönet érte.
Szép Katalin

Új hozzászólás hozzáadása