A szomorú palota története I.

- Sado herceg bölcső- és vesztőhelye

  Chaggyeong-gung 

 

Bevallom, kicsit szorongó szívvel léptem be a Changgyeong-gung (창, ejtsd: dzsangkjenkung ) királyi palota nem túl hivalkodó, de figyelemreméltóan masszív kapuján. Nem csak azért, mert Szöul öt palotája közül ez volt a legkihaltabb, a turisták által legkevésbé látogatott királyi lakhely, amit eddig megnéztem, hanem azért is, mert végig ott borzongott bennem Sado koronaherceg nagyon szomorú története. Igen, beléptem tehát annak a palotának a kapuján, ahol valaha egy nagyon várt kis trónörökös megszületett, ahol később (talán démonokkal) küzdve próbált apja nem mindennapi követelményeinek megfelelni, ahol aztán keservesen elbukott, és ahol király-atyai parancsra, szörnyű kínok közt nyolc napon át haldoklott egy rizsesládában.

Igen, ez volt ez az udvar, a Munjeongjeon (mundzsongdzson) központi épülete előtt, ahová a végzetes piciny és nyomorúságos börtönt közszemlére felállították, ahol aztán az egykoron nagyreményű Sado herceg éheztetve és kiszárasztva halálát lelte.  A 2015-ben YOO Ah-in főszereplésével készült „The Throne” c. nagysikerű film pontosan így indul, s noha ezt a jelenetet nem itt forgatták, nehéz megindultság nélkül itt nézelődni. 

   

Sado herceg tehát ebben csöppnyi fabörtönbe zsugorítva végezte életét, el nem tudom képzelni, hogy hogyan férhet bele egy felnőtt férfi. Úgy éreztem, illik felkeresnem a palotának azt a részét, azt a helyet, ahol elkezdődött az ő 27 éve.

Ez itt a Jipbokheon ((집복헌, csippokjon) épülete, amely 1484-ben épült fel, méghozzá három özvegy királyné, azaz wangdaebi (왕대비), várandós ágyasok és egyéb családtagok számára. Erre azért volt szükség, mert a szomszédos – és fontosabb szerepet betöltő - Changdeokgung palotában kezdtek szűkösen lenni a méltóságok. A két szomszédos palota egyébként osztozott a Biwon néven ismert Titkos kerten is (ismertető itt:www.erzeki-korea.hu/setak/a-titkos-kert/) és volt egy idő, amikor a „Dongwol”, vagy „Keleti palota” közös névvel is illették őket.

a Jipbokheon belső udvara 

A Jipbokheon a többi palota rezidenciáihoz képest kicsi és egyszerű épület. Ez Yi úrnőnek a lakhelye és 1735 február 13-án itt adott életet egy egészséges fiúcskának, aki akkor a Jangjo, vagy Jangheon (장조, csangdzso) nevet kapta királyi atyjától. Yeongjo (영조, jongdzso) király a Joseon dinasztia 21. királya volt, és híresen szigorú, de igen jó uralkodó hírében áll. Mivel elsőszülött fiát igen korán elvesztette, most nagyon örült a kis jövevénynek, és amikor a fiúcska betöltötte a második életévét, ki is nevezte őt trónörökösnek. Ezzel egyszer, s mindenkorra a kis Jangjo a dinasztia legfiatalabb trónörököse lett. 

YOO Ah-in a koronaherceg szerepében

Ám a korabeli feljegyzésekben olyasmire lehet bukkanni, hogy a felnőtté váló hercegen mentális betegség jelei mutatkoztak, minden ok nélkül és találomra embereket, szolgákat ölt, vagy gyalázott meg. Ám az, hogy kegyetlen halála egy őrült trónra kerülését megakadályozandó, vagy politikai ellenfelei összeesküvés-vádjának volt-e a következménye, az a mai napig nem tisztázott és talán örökre homályba is merül. Két dráma, a Yi San ( A Korona hercege www.erzeki-korea.hu/ujdonsagok/sorozatok/yi-san-a-korona-ekkove-/) és a Red Moon (www.erzeki-korea.hu/ujdonsagok/red-moon/), pont e két végletes szemszögből mutatja be a történetét,míg a hatalmas sikert aratott filmből (legalábbis számomra) az derül ki, hogy az igazság valahol félúton van és Jangjo koronaherceg a végletekig lázadó szellem lehetett. Megengedve persze a művészi szabadság szentségét, YOO Ah-in játéka olyan elementáris erővel hat, hogy nincs az a néző, akinek ne szorulna össze a szíve és ne érezne tehetetlen részvétet a herceg szenvedését látva.

filmfelvétel előtti smink a ládában.. YOO Ah-in már nincs a jelenben… 

Korai halála előtt a koronahercegnek fia születik, aki aztán Jeongjo (정조, csongdzso) néven méltó utódja lesz szigorú és bölcs nagyapjának. A filmben Sado álmot lát egy sárkányról, amelyben születendő fiát véli látni, mint nagy uralkodót. Megfesti a sárkányt és feleségének Hyegyeong úrnőnek ajándékozza. És ezt a sárkányt látjuk azon a megviselt legyezőn, amit a koronaherceg szorongat halála előtt a faládában…

útikönyv, térkép és egy képeslap emlékbe...

Ahogy felidéztem a történelmet és az ehhez fűződő filmes élményeimet, eszembe jutott, hogy Sado fia is itt született valahol ebben a palotában. Ideje volt felütni az útikönyvem következő fejezetét és megismerkedni ennek a szomorú emléket őrző palotának a többi épületével és különleges látnivalóival. Nem is mondtam még: amikor Sado története előtt úgy kb. 200 évvel korábban a palota első köveit lerakták, a „Virágzó boldogság palotája” nevet kapta. Az nem lehet, hogy csak ezekkel a sötét árnyakkal hagyjam itt a május elején virágba borult cseresznyefákkal tarkított palotát. Beleszimatoltam az illatos, friss tavaszi levegőbe, és betájoltam magam. Melegen sütött a nap, valahol madarak is daloltak a közelben, és a komor gondolatokat lassan felváltotta a felfedező szenvedély…

Folytatás hamarosan! :-)

// 2016. március 13. //   

 

Szavazás

Melyiket láttad az alábbiak közül?

The Throne (film) (9)
43%

Red Moon (sorozat) (0)
0%

Yi San / A korona hercege (sorozat) (12)
57%

Összes szavazat: 21

Téma: A szomorú palota

Dátum: 2016.04.25

Feladó: Kovács Kati

Tárgy: A szomorú palota

Én is köszönöm , egyetértek az elöttem szolóval .Nagyon sok Koreai filmet és sorozatot nézek midegyik lenyügöz és sokat tanulok belöle .
Kati

Dátum: 2016.03.14

Feladó: Jobbágy Lilla

Tárgy: A szomorú palota

Köszi szépen, nagyon érdekes, lenyűgöző olvasmány ez is. Szemléletes, életszerű, bárki számára fogyasztható és sokkal jobb, mint bármely utikönyv. Soha nem jártam Dél-Koreában (sajnos), de a leírásaidat olvasva szinte ott érzem magam és beleélem magam. Alig várom, hogy folytasd. Ja igen! És a hegy szellemének folytatását is várom ! :-)
Lilla

Új hozzászólás hozzáadása