A paloták királya - a Gyeongbok-gung

 
 

Életem első éjszakáját Dél-Koreában némi izgatott forgolódás után kellemes mélyalvásban töltöttem és reggel napsugaras jókedvvel ébredtem. Még mindig hihetetlen volt, hogy itt vagyok, de sűrű terveim voltak, s ez végképp felébresztett.

Azt természetesen már tudtam, hogy a Gyeongbok-gung palota az a hely Szöulban, ahová mindenkinek el kell látogatnia. Ez a királyi palota a megtestesítője az általunk olyan sokat csodált Joseon-kori királyság (1392-1910) vérzivataros, ám dicsőséges történelmének, így másnap reggel – még mindig kicsit kótyagosan a hosszú utazástól és az időeltolódástól - utam egyenesen ide vezetett. Nem volt nehéz dolgom, hiszen a szállodától alig negyedórányi gyaloglás után lehet ide eljutni, de mégis izgultam, hogy milyen is lesz „viszontlátni” a történelmi filmekből és sorozatokból oly jól ismert ikonikus csarnokokat, folyosókat és épületeket. 

    

a Gwanghwamun kapu, a fal és a kőoroszlán 

   

Magát a palotát egy hihetetlenül masszív, több, mint 2 km hosszúságú fal veszi körül, ami 5 méter magas és a 2 méter vastagságot is meghaladja. Hiába ugrálsz nagyokat, ezen ugyan be nem látsz!

A palota területére négy kapun keresztül lehet bejutni, de csak azt ne hidd, hogy ez véletlen!

A keleti kapu (Geonchunmun) a tavaszt és a fát, a déli kapu (Gwanghwamun) a nyarat és a tüzet, a nyugati kapu (Yeongchumun) az őszt és a fémet, az északi kapu (Sinmumun) pedig a telet és a vizet szimbolizálja, megidézve ezzel a jin és yang örökérvényű harmóniáját. (Koreában semmit sem építettek véletlenül, vagy csak úgy, mert például szép helyen van)  

És akkor végre ott álltam a Gwanghwamun kapu előtt. Álmodhat-e valaki szebb szál palotaőrről, mint egy koreai Joseon-kori katonáról? Rendíthetetlen, mint egy ólomkatona és magas, mint a híres fehéreperfa.

10 óra előtt pár perccel felharsantak a dobok, jelezték, hogy első alkalommal a teljes palotaőrség felvonul, egyébként a hagyományos őrségváltás óránként zajlik harsogó zeneszó mellett.

Az őrségváltást egyébként még a Gwanghwamun kapun belépve a hatalmas előudvarban megnézheted, ide még jegy sem kell, a pénztár ennek az udvarnak az oldalépületében található.  A jegyeket majd a belsőpalota területére lépés előtt ellenőrzik. A több nyelven óránként induló csoportokhoz is a pénztárnál lehet bejelentkezni, de a magam részéről a szabadon bóklászást választottam, saját tempóban egy térkép és kedvenc útikönyvem társaságában. 

Taejo, a Joseon-dinasztia alapítója és első királya

A palota építése magát a Joseon-dinasztiát megalapító Taejo király (született: Yi Seong-gye) nevéhez fűződik és három évvel trónrakerülése után 1395-ben húzzák fel. Bizonyára sokakat érdekel – az én oldalamat majd kifúrta a kíváncsiság -, hogy mit is jelent a palota neve. Névadója nem volt más, mint az új királyság első miniszterelnöke, Jeong Do-jeon, aki a mai napig használatos nevet javasolta. Nos, a „Gyeongbok” szószerinti jelentése: „ az új dinsztia áldott és dicsőséges”, a „gung” pedig palotát jelent. Viselhetne-e szebb nevet az a palota, amely végig a fő rezidenciája volt Korea leghosszabb ideig fennálló, legismertebb és cseppet sem unalmas királyi dinasztiájának?   

És íme, előbb-utóbb feltárul előttünk az a hely, ami megépítésétől fogva ötszáz éven át szolgált a Joseon királyi udvar legfőbb palotájaként, a hatalom, a politika, a gazdaság és kultúra mindenható központjaként. Ám legfontosabb küldetése mégiscsak az volt, hogy szimbóluma legyen Korea önállóságának és függetlenségének.

a trónterem

A Gwanghamun kapuval szemben, vele teljes párhuzamos harmóniában található a királyi trónterem a Geunchong-jon csarnok. Ide belépni nem szabad, viszont a tágas bejáratokon át kis sorban állás után, jó fényképezőgéppel remek fotókat lehet készíteni. Természetesen itt sem véletlen a név választása, amelynek a jelentése: „Ügyeink jól mennek, ha odaadó a királyunk”. A Chong-jon csarnokban nemcsak a királyi trónus található, de ez volt a helyszíne a koronázási ceremóniáknak, valamint a külföldi nagykövetekkel való találkozásoknak, és a tiszteletükre adott fogadásoknak is.

a gránitkövek

Különleges szerepük van ezeknek a masszív, gránitköveknek, amelyek a koronázási csarnok felé vezető, hármas tagozódású utat szegélyezik. A gránitkövek felülete vésett és szándékosan durván csiszolt, hogy a nap fénye megtörjön rajtuk és ne vakítsák el az úton haladó királyt, a főméltóságokat, és persze a biztonságukért felelős királyi testőröket.

 a lépcső

S hogy miért hármas tagozódású a Csarnok felé vezető út? Nos, nem más az ok, mint hogy a középső sávban és lépcsőn csak a király haladhatott, rangjának megfelelően pedig mindenki más a két szélsőben… Hűha, melyik sávban is közlekedtem? :-)

  

a Nagycsarnok 

Egy másik híres és hatalmas csarnok a Sajeongjeon, amelynek jelentése: „a csarnok, ahol a királynak mélyen kell gondolkodnia, mielőtt meghozza a döntését hogy mi a helyes és a helytelen”. Ez volt a tulajdonképpeni tanácsterem, ahol a király hajnali megbeszéléseit tartotta minisztereivel, ahol vizsgáztatta hivatalnokait és kihirdette döntéseit. A hajnali megbeszéléseket értsd szó szerint, minden reggel 3 és 6 óra között tartották!! Természetesen a Sajeongjeon is padlófűtéses volt, mint ahogy az is természetes, hogy ehhez is fűződik egy legenda, ami Nagy Sejong (a Hangeul megálmodója) nevéhez kötődik és így szól: Egyik minisztere, aggódva a felség egészségi állapota miatt, egy nap a következő kérdéssel rukkolt elő: „Őfelségét bizonyára nagyon elfárasztja a mindennapos korai tanácskozás. Kérem fontolja meg, nem tarthatná-e Felséged a megbeszéléseket minden másnap?”  A király pedig így válaszolt: „Ha miniszter úr ezt így gondolja, akkor holnaptól egyáltalán nem kell hogy itt megjelenjen.” – (Na, püff neked miniszter!)  

   

A Gangnyeongjeon és a Gyotaejeon volt az a két nem kevésbé érdekes épület, amit szinte mindenki jól ismer a történelmi sorozatokból, vagyis a király, illetve a királyné magánrezidenciái.

Természetesen külön-külön épületekben találhatók ezek, hiszen a Joseon-kor szigorú etikai kódexe ezt így kívánta. Itt ők már csak a legbelsőbb, legbizalmasabb eunoch és udvarhölgy koszorúval voltak körülvéve, a külső őrséget pedig természetesen a királyi testőrök látták el, akik ide be nem tehették a lábukat, vagy ha mégis, akkor igencsak égnie kellett a ház tetejének.

A király hálóhelyisége a magánrezidencia közepén volt található, viszont a körülötte lévő, körkörösen elhelyezkedő termekben udvarhölgyek, illetve eunochok aludtak, vagy éppen lesték őfelsége éjszakai gondolatait.

Gyotaejeon, a királyné rezidenciája

A királynői rezidencia a Gyotaejeon Csarnok volt, innen irányította a palota belső, fényűző életét, s ő felelt az udvarhölgyek beosztásáért is.  

A Geoncheonggung

A palotaegyüttes távoli, északnyugati szegletében található a szomorú történetű Geoncheong-gung palota, amelyet Gojong király építtetett 1873-ban. Azért ilyen külön és azért ilyen messze, mert politikájában szakítani akart királyi atyja hagyományaival. A palota azonban mégsem erről nevezetes, hanem azzal a szörnyű eseménnyel írta be magát a koreai történelembe, hogy színhelye volt Myeongseong királyné (császárné) tragikus meggyilkolásának. 1895-ben Japán győzelmet aratott az Oroszországgal szemben vívott háborúban, aminek nyomán még inkább vérszemet kaptak és immár a Joseon belpolitikai irányítást is e kezükbe akarták venni.

 a császárné feltételezett portréja

 A bátor császárné Oroszország segítségét kérte a japán megszállók elleni küzdelemben, amiért is súlyos árat kellett fizetnie. 1895 október 8-án japán orvgyilkosok rontottak rá, kegyetlenül kivégezték, majd holttestét elégették a közeli Noksan hegyen, hogy mindenki lássa, hogy végzi az, aki szembefordul Japánnal, még ha az egy királynő is. Gojong király ez után megfélemlítve élt a  palotájában,mígnem1986 február 11-ének hajnalán megszökött, és az orosz diplomácia segítségével talált menedékjogot.

a Gyeonghoeru pavilonegyüttes

A kegyetlen történet súlyától kissé lelombozódva ballagtam tovább, de hamarosan felderültem, mert jó érzékkel a Gyeonghoeru pavilon-együttes felé indultam. Wow, ezt nagy kár lett volna kihagyni! (felül)

Ez volt az a hely, ahol a Joseon uralkodók bankettjeiket, a követek tiszteletére adott zenés-táncos mulatságaikat tartották. (Á, szóval itt buliztak a híres dinasztia képviselői és vendégei! :-) :-))

Igen, a Gyeongbok-gungban tényleg el lehet tölteni egy egész napot, sőt nem is elég, mert betelni nem lehet vele, és ekkor még mindig nem nézted meg a Néprajzi múzeum hihetetlen gazdag kiállítását és a hatalmas buddhista szentélyt, vagy sztúpát.  

Mivel is lehetett szebb képpel búcsúzni ettől a helytől, mint az „Úszó palotának” is nevezett Gyeonghoeru pavilon esti képével?

 

// 2015. december 14. //

 

Szerző:

Érzéki Korea

Téma: A paloták királya

Dátum: 2015.12.15

Feladó: TFM

Tárgy: Tetszett

Gyönyörű képek, élvezetes, érdekes írás. Szívesen olvasnám tovább.

Dátum: 2015.12.16

Feladó: Érzéki Korea - > TFM

Tárgy: Re:Tetszett

Kedves TFM!
Köszönöm szépen! :-)
ÉK

Dátum: 2015.12.14

Feladó: Bea*87

Tárgy: Gyeongbok-gung

Hű, de nehéz volt leírni :-)
Köszönöm, ez igen érdekes cikk volt, nagyon tetszik a stílus is! Jöhet a következő! :-)

Dátum: 2015.12.16

Feladó: Érzéki Korea - > Bea*87

Tárgy: Re:Gyeongbok-gung

Kedves Bea*87,
örülök, hogy tetszett és jön majd!:-)
ÉK

Új hozzászólás hozzáadása