Kalligráfia - amikor a lélek vezeti az ecsetet

„Az ecsetet a kezed fogja, de a kezedet a bensőd vezeti”

 

A koreai kalligráfia egy olyan gyönyörű örökség, amiről nem szabad, nem lenne szabad megfeledkezni. Olyan művészi betű-és szótagírás, amely a Hangul, vagy a Hanja írást követi az ősi eszközökkel, vagyis a tussal és az ecsettel. Ki ne látta volna már a filmekben… de valóban csak ennyi? Szépírás? Esetleg mégis több, valami egészen más is?

Erről és még sok minden másról kérdeztük Moon Chang-Seok tanítót, aki ennek a tudománynak fáradhatatlan és türelmes mestere a Koreai Kulturális Központban.

  (A mester)

 

·         Hogyan fogalmazható meg a különbség a Hanja és a Hangul kalligrafikus írás között?

Moon mester: A Hanja a régi, kínai karaktereken alapuló írásmód, a Hangul pedig a Sejong király (XV. sz.) nevéhez fűződő, mára már teljesen elterjedt karaktereket használja.  Ám a Hangul kétségkívüli egyszerűségének és egyre népszerűbbé válásának ellenére a Hanja még nagyon sokáig a műveltség és a férfi-társadalom írása maradt, és természetesen ez vonatkozik a kalligráfiára is. Mondhatni, a mai napig igaz ez.

·         Meghatározhatók kialakulásának körülményei?

Moon mester: Az első kínai kalligrafikus karakterek úgy a II. vagy III.században kerültek át Korea területére és ez természetesen összeköthető a buddhizmus abban az időben való elterjedésével. Mindezt a Tang-kultúra tisztelete és követése, sőt utánzása hozta magával. Az első, valóban koreai emlék a VIII. századi egyesített Silla-korszakból származik, és KIM Saeng nevéhez fűződik, akit az első jegyzett koreai kalligráfus mesterként tartunk számon.

(Kim JungHee „Chu-Sa-Chae” stílusa, XIX sz.)

 

·         Ma Koreában az iskolákban tantárgy a kalligráfia?

Moon mester: Az én időmben még mind az általános, mind a közép,- sőt a felsőbb osztályokban is tanították a Hanja alapú szépírást, ma már nem kötelező.

 

·         Megjelenik a kalligráfia a mai rohanó világban a koreai emberek életében?

Moon mester: Természetesen. Többek között a buddhista szerzetesek is igyekeznek őrizni ezt a hagyományt, de a hétköznapokban is fellelhető, például vázákon, paravánokon, festményeken a középületekben és a családok otthonaiban is.

·         Önnél személyesen is jelen van? Esetleg olyasmi, amit Ön alkotott?

Moon mester (pici mosollyal bólint): Igen. Én nem csak az írást kedvelem, hanem szeretem fába vésni is azt, csak úgy, a magam kedvére…   

                                

(Moon Chang Seok fába vésett alkotásai)                                                                                  

 

·         Mi a Hangul jeleket festjük. Engem, mint tanítványt mindig lecsendesít a kalligráfia-óra. Ha már igazi művészekké nem is válunk, ez is egyfajta cél?

Moon mester (elgondolkodva, távolba nézve): Igen, ez is a cél, ezt jól érzi. A kalligráfia türelemre, alázatra tanít és első sorban talán arra, hogy figyeljünk magunkra, úgy értem, a belső önmagunkra. Itt nem a kezed kell, hogy vezesse az ecsetedet, sokkal inkább az elméd, a lelked.  Egyfajta meditáció ez, a belső harmónia keresése, és ha legbelül ennek a lényegét egyszer megérzed, már menni fog az az ecset…  

 

KALLIGRÁFIA OKTATÁS HÉTFŐ ESTÉNKÉNT A KKK-BAN. REGISZTRÁLJ ÉS FEJEZD KI MAGAD!