ÚJ MŰFAJ SZÜLETIK

 

Emlékeztek? Legutóbb azt próbáltuk meg kitalálni, hogyan gondolkodnak nálunk a koreai sorozatokról. A KKK-ban, és Budapest utcáin is az volt a kérdés: Ismered-e, illetve szereted-e a dél-koreai sorozatokat? (Részletekért olvasd novemberi interjúnkat)  

Nos, ezúttal kicsit mélyebbre próbálunk ásni, vagyis: hol is vannak azok a gyökerek?   

Annak ellenére, hogy a koreai hip-hop és a populáris zene hihetetlen globális figyelmet kap, a fellendülő kulturális export középpontjában bizony-bizony még mindig a „K-Drama” áll.

Nemrégiben egy szenzáció, a “My Love From the Star” (2013) újra lángra lobbantotta a „koreai hullámot”, ami amúgy sem nyugodott Ázsia-szerte, és azon belül is leginkább a kínai nyelvhez tartozó területeken robbantott. A Washington Post címlapon számolt be a sorozat sikeréről “Vajon egy koreai soap lesz Kína vezérlőcsillaga?” A “Winter Sonata” (2002) és a “Jewel in the Palace” (2003) elsőkként megjelenő, mindent áttörő sikerének ellenére, ennek az új sorozatnak a hatása sokkal nagyobb mértékű lehet elődeinél és messze meghaladja az eddigi koreai sorozatok népszerűségét – egyelőre még csak Ázsiában.

A 80-as évekig a koreai televíziós csatornák szinte színházi közvetítésként, hűségesen sugározták a külföldi műsorokat: leginkább amerikai produkciók kötötték le a nézők figyelmét és japán animációs sorozatok ostromolták a koreai közönség szívét. Abban az időben a japán populáris kultúra importálása hivatalosan tilos volt, de ennek a koreai televíziós produkciókra tett hatását nem lehetett véka alá rejteni. A video- és digitális eszközök térhódítása természetesen óriási befolyással bírt a tömegmédiára, és szabad utat nyitott az információk áramlásának – ám ekkor már az elvetett mag teljesen önálló életre kezdett ébredezni Koreában.

A másik oldalon pedig – noha az amerikai szappanoperáknak lelkes rajongótábora volt, ezek hasonmásait aligha fedezhetjük fel koreai műfajtársaikban, nem is beszélve arról az érzelmi megosztottságról, amit az amerikai „soap” okozott az itteni nézőkben.

K-Drama végre rátalált a saját ösvényére és ezt közismert néven innentől úgy nevezték: Hallyu”. Szó szerinti jelentése „Koreai hullám” és először a 90-es évek közepén használták, méghozzá kínai újságírók, a koreai szórakoztatóipar és populáris kultúra gyorsiramú térhódításának kifejezésére.  

A koreai kulturális export nagy áttörését és elismertségét azonban csak 2003 hozta meg, amikor is a mára már ikonikus alkotásnak számító „Winter Sonata” (Gyeoul Yeonga) egyfajta hisztériát okozott a japán televízió-nézők körében. A sorozat hihetetlen érzelmi hullámokat vetett, közbeszéd tárgya lett a minden napokban, majd kultikus zarándokhellyé változtatta a forgatási színhelyeket. Tetszett, vagy sem, mindenkinek el kellett ismernie, hogy ez a sorozat átformálta az addigi populáris kultúrát és ezzel vagy lelkesedést, vagy aggodalmat ébresztett a japán médiában.

A második gyöngyszem, vagyis nagykövet, a „Jewel in the Palace” lett.

Amíg a „Winter Sonata” egy hamisítatlan, könnyekig megható románc, addig a már népszerű színésznő, Lee Youn-ae főszereplésével készült „Palota ékköve” a történelmi időkbe repít bennünket, azon belül is Korea legendás Joseon korszakába (1392–1910).

Ezt a történelmi sorozatot a világ több mint 60 országában (Európa, Közel-Kelet, Afrika) sugározták a televíziók, messze túlrepítve ezzel a K-Drama hírnevét az ázsiai kontinens határain. A „Hallyu-sorozatok” népszerűsége töretlen, és a mai napig ez jelenti Dél-Korea kulturális exportjának legizgalmasabb darabját. Jövőre annak járunk utána : Mi a titok?

 

„folytatása következik.... 2015 január! :-)