Dátum: 2016.03.27

Feladó: Kriszti

Tárgy: oktatás

Nos nem rég olvastam egy tanulmányt, miszerint Koreában már annyira problémás jó munkát találni, és annyira válogatnak a jobbnál jobb egyetemet végzett fiatalok között, hogy akár az USA-ban végzett egyetem sem jelent automatikus felvételt egy jól fizető munkahelyre. Sokkal nagyobb mértékben van hátrányban a friss diplomás ha nőnemű, mint más országokban, ha mégis felveszik sokkal kevesebb fizetést kap mintha férfi lenne, ugyanis még mindig úgy gondolják, hogy ha férjhez megy és gyermeket szül úgy is abba hagyja a munkát. Náluk ezek szerint még mindig nem kétkeresős a családmodell. A külföldi egyetemeket oly mértékben részesítik előnybe, hogy a hazai egyetemek ezek szerint nem is értem minek működnek, mivel úgy sem ér semmit, utcát seperni érettségi is elég. A felnőttek azt gondolják elég jól tanulni, rangos egyetemet végezni és nyitva az út a tökéletes élethez. Pedig az élethez nem csak iskolai végzettség szükségeltetik. Nagyon fontos a szerencse, a jó kommunikációs készség, a rátermettség, és a testhez álló szakirány megválasztása, az emberek egymáshoz való viszonya, jó kapcsolatrendszer. Én úgy látom, hogy ezeket a szempontokat nem veszik figyelembe, és még mindig nagyon merevek bizonyos szempontokból. Nem utolsó sorban nem lehet mindenki diplomás, mi lesz a szakmunkával?? Mi lesz abból ha mindenki mindig első akar lenni? Sok-sok boldogtalan ember, az irreális elvárásoknak megfelelni nem tudó diák (esetleg öngyilkos lesz) stb.

Új hozzászólás hozzáadása