Észak & Dél

Egy személyes példával szeretném kezdeni, mielőtt a CHOSUN ILBO cikkével és tanulmányával folytatnánk a két Korea ügyét érintő kényes témát. (Fontos! Ez mindössze egy kis szeletkéje ennek a bonyolult kérdésnek csupán.)

Az újraegyesítést legalább annyian akarják a koreai nyelvet beszélő, a Koreai-félszigetet lakó emberek északon és délen, mint amennyien nem szeretnék, vagy inkább tartanak tőle.  

A külföldiek legnagyobb többségének a mai napig Észak-Korea jut eszébe, ha ezt a szót hallja: „Korea”.

S hogy ez mennyire így van, a saját bőrömön tapasztaltam, amikor legutóbb – még messze nincs egy éve – hazajöttem Dél-Koreából. Egy kolléga (közgazdász): „Muszáj volt megint oda menned? Ha már Ázsia, mért nem Japán?” Egy rokon (államigazgatásban dolgozik) : „És ott Koreában szabadon közlekedhettél ide-oda? Tudtál enni azért valami ’rendeset’?”

Persze, ezen lehet mosolyogni nektek, akik tudjátok, hogy miről van szó, de hát mégis hogy van ez?  

Szöul

 

Phenjan

Nem csak nekem van ilyen tapasztalatom, a Dél-Koreai Elnöki Hivatal égisze alatt működő Nemzeti Hovatartozás Bizottságának jelentése szerint a legutóbbi három évben végzett felmérések alapján a „Korea” szó hallatán a külföldiek első körben rögtön Észak-Koreára gondolnak és az ottani viszonyok villannak be eszükbe.

Elöljáróban ennyit tehát a személyes tapasztalatok és a szakértői kutatások egybeeséséről. Az alábbiakban a Chosun Ilbo 2015. július 11-én megjelent cikkének fordítása következik -  egyéni illusztrációkkal.

 

70 év után alig van közös a két Koreában

Észak- és Dél-Korea az elmúlt 70 év alatt olyan messze került egymástól, hogy még a kulturális hagyományok is alig hasonlítanak, sőt egyre inkább távolodni látszanak egymástól.  Az újraegyesítés előfeltétele legelőször a társadalmi-kulturális különbözőség közti távolság csökkentése lenne, hiszen a gondolkodás és életstílus ilyen mértékű eltérése lényegében lehetetlenné tenné a két ország népének egy kormány alatt való együttélését. Egy tető alá hozni a két Korea népét horribilis erőfeszítéseket és pénzeket követelne.     

  • Egy civilszervezeti aktivista (NGO worker =non governmental organizaton), aki segélyszolgálatokat végzett Észak-Koreában így nyilatkozott: „ Északot és Délt 70 évvel ezelőtt elválasztották egymástól, és most már minden máshogy néz ki északon és délen”   

  • Még a tréfa és a nevetés is más. A két éve Dél-Koreába disszidált Kim Chol-jin (35) így beszélt erről: „ A mai napig nem értem a dél-koreai televízióban elhangzott tréfákat. Aztán én is mutattam a kollégáimnak olyan észak-koreai muris tv-jeleneteket, amiken mi szoktunk otthon nevetni – de ők csak bámultak rám értetlenül.”

És az emberek lassan külsőleg is eltéréseket mutatnak.  A Japánban található Aoyama Gakun Egyetem professzorának (Mitsuhiko Kimura) tanulmánya szerint az 1940-es években a húszas éveikben járó észak-koreai fiatalemberek átlagmagassága 163.4 cm volt, Dél-Koreában élő kortársuké pedig csak 162.3 cm. A 2010-ben végzett felmérés szerint ez a következőképpen nézett ki: Észak-Korea: 165.4 cm, Dél-Korea 174.2 cm.  Ugyanez a tanulmány kimutatta, hogy a dél-koreaiak átlag 13-20 évvel hosszabb ideig élnek, mint északon.

Ennél nagyobb probléma azonban a gondolkodásmód-béli különbség, mert tagadhatatlan, hogy Észak-Koreában a személyi kultusz jegyében már óvodás koruk óta a „Nagy Kim Il-sung, a nemzet alapítója” és a dinasztia imádatára tréningezik a kicsiket. 

                              
                                   IDOLOK

északon 

... és délen  

Teljesen mások lettek a hagyományos nemzeti ünnepek és szokások is. Észak-Koreában az ország legnagyobb nemzeti ünnepének Kim Il-Sung (1912-1994) születésnapja számít, vagyis április 14-e, és Kim Jong-Il születésnapja, ami február 16-ára esik.  Az Új év napja Észak-Koreában csak egy átlagos munkanap, ami épp az új év első napjára esik.

És itt van egy igazi, hamisítatlan Joseon-korabeli finomság, a híres songpyeon ( a koreai királyi konyhák kedvelt ínyencsége, a félhold alakú rizssütemény). Már nem őrzi régi fényét: míg Dél-Koreában még mindig a koreai Chusok (Hálaadás) alkalmakkor fogyasztják, ma Észak-Koreában már csak egy „újévi sütemény”

 

Amikor Észak-Korea kifut az évesen felhasználható üzemanyagkvótából, akkor ők sehová sem utaznak még a legnagyobb hagyományos ünnepeken sem, ilyen Dél-Koreában nem fordul elő.  

autópálya északon és délen 
 

Egy szociális segítő, aki 1994 óta mintegy harminc alkalommal járt Észak-Koreában, ezt nyilatkozta: „Nagyon meglepő volt a férfiak kirívó dominanciája a nőkkel szemben. Úgy tűnik, Észak-Koreában a nők a konfucianizmus és a kommunizmus diszkriminatív áldozatai.”  

lányok egyenruhában északon

... és délen

A szabadnapok kivétele is kiáltó ellentmondásban van, az észak-koreai kolhozok dolgozóinak 10 naponként jár egy szabadnap.  

Észak-Koreában az emberek a kevés szabadnapjaikat leginkább kártyázással töltik, de nem jellemző, hogy éttermekben szórakoznának, vagy vidéki kirándulásokra mennének, mint, Dél-Koreában.

Mára már a lakodalmak megülésének évszázadokon átívelő közös hagyományai is  szétváltak.

Észak-Koreában a házasulandók vagy hanbokban, vagy népviseletben kötik össze életüket, míg Dél-Koreában ez egyre inkább háttérbe szorulni látszik. Az észak-koreai párok a törvényszéki esküvői ceremónia után a „Nagyvezér Kim Il-sung és Kim Jong-il szobrához mennek, hogy tiszteletüket leróják és ott is fényképezkednek. A ’nászút’ fogalma nem létezik.   

Dél-Koreában a halottakat többnyire hamvasztják, míg Észak-Koreában a koporsós temetés hagyománya maradt meg.

 

Érdemes odafigyelni egy jótékonysági munkás szavaira:

„Valahányszor Észak-Koreába megyek, mindig rá kell, hogy jöjjek, hogy, lassan már csak a nyelv, amit beszélünk, az a közös bennünk. És ilyenkor mindig elgondolkodom, hogy mi tényleg egy nép vagyunk-e még. Valamiféle közös talajt, vagy földet kéne létrehozni mielőtt ez az elválás véglegessé válik. „

 

Téma: Észak & Dél

Dátum: 2015.08.16

Feladó: Rozsdás Rézi

Tárgy: É-D Korea

Köszi a cikkeket. Nagyon elgondolkoztató, mi lesz a kétfelé fejlődött, azonos népcsoporttal? Ha azonban Kína "vissza térését"nézzük a hagyományokhoz, amellett, hogy az államforma hivatalosan nem változott, talán nem lehetetlen a közös út, persze kérdés akarják-e azok, akik majd tehetnek érdekében?

Dátum: 2015.07.25

Feladó: Nagy Zsuzsa

Tárgy: Észak és Dél

Nagyon tanulságos cikk volt, köszönöm szépen!

Dátum: 2015.07.15

Feladó: Szerencsés Ferenc

Tárgy: Észak és Dél

Ők én szerintem a az úgynevezett "Nagyhatalmak" áldozatai és nem rajtuk múlik semmi - sajnos.

Új hozzászólás hozzáadása