Egy filmszínész credo-ja

 

Hwang Jung-Min 

énekes színészként kezdte karrierjét 1995-ben, azóta számos musical-ben, színházi szerepben tette nevét ismertté, ám a filmes pálya sokáig nem nyílt meg előtte… ”Nem elég fotogén az arca” vélekedett a filmes szakma és a közönség – egy darabig. A nagy áttörés 2001-ig váratott magára, amikor a „Waikiki testvérek” c. mozifilm (Waikiki Brothers) meglepő és elsöprő sikert aratott Koreában, nem utolsó sorban köszönhetően Hwang lenyűgöző alakításának.  A filmipar felfedezte és tehetségét bizonyítja, hogy a mai napi legalább húsz filmet vitt sikerre. Igazi beszédtémává viszont csak a 2005-ben forgatott „You Are My Sunshine” („Napsugaram”) c. főszerepével vált, ahol egy egyszerű parasztgazdát alakít, aki beleszeret egy AIDS-zel fertőzött prostituáltba.    

  

Legújabban bemutatott filmje az „Ode to My Father” (Óda apámhoz, 국제시장) Korea második legnézettebb filmje az eddigi jegyeladások alapján. A Youn Je-Kyoun által rendezett filmre a február 7-i adatok alapján több, mint 13 millió jegyet adtak el az ország csaknem 500 filmszínházában alig két hónap alatt, hiszen a film premierje csak múlt év decemberének közepén volt. Ezzel máris megelőzte az eddigi második helyezett 2006-ban forgatott „The Host” (A gazdatest,  괴물) c. szörnyfilmet. 

 The Host

 

Az abszolút listát eddig a szintén hazai gyártású, és ugyancsak 2014-ben bemutatott „Roaring Currents” (Az admirális, : 명량) c. film vezeti a mai napig – utolérhetetlennek látszó, 17 millió 600 ezer jegyeladással, amely a koreai-japán háború történetét dolgozza fel.  

 

Az új sikerfilm érdekessége, hogy a szörnyfilm és a monumentális történelmi tabló után az Ode to My Father egy olyan hétköznapi ember sorsát állítj a középpontba (Hwang Jung-Min alakításában), aki minden álmát feladja, hogy az 50-es évektől egészen napjainkig két vállán hordja el családja minden örömét, baját és tragédiáját.

 

Hwang azt vallja, hogy amikor választ a forgatókönyvek között, ezt a történet-folyam egészének figyelembe vételével teszi, s nem az alakítandó figura jellemvonásaira koncentrál.

„Azt gondolom, a színésznek nem magával kell foglalkoznia elsősorban, még csak nem is a karakterrel, amit játszani fog. Minden szerep egy embert takar és mint ilyen, egy adott korban, környezetben él, egy életfolyamat része. Soha nem felejtheted el, hogy ott ül egy másik szereplője az életnek veled szemben a vászon másik oldalán, akit úgy hívnak: Néző. Úgyhogy tisztelned kell és objektívnek kell maradnod. A nézőt ugyanúgy nem lehet becsapni, mint a kamerát.”

 

You Are My Sunshine