Az Admirális és a Tüskehajó - 1.

Ha bárki koreainak felteszed azt a kérdést, hogy kit tisztel legjobban hazája történelmében, bizonyos, hogy tízből kilenc azt a feleletet adja, hogy ez az ember YI Sun-shin. Ő az „ADMIRÁLIS”, aki Toyotomi Hideyoshi, a japánok legendás tábornoka által kétszer is vezetett hadjáratban sikerrel vette fel a harcot a hihetetlen túlerővel szemben, és a legendássá vált, teljességgel reménytelennek látszó tengeri ütközetben diadalmaskodott a támadókkal vívott véres csatákban. Még Japán is a mai napig úgy említik őt,mint a „háború Istenét” és nevének hallatán őszinte tisztelettel hajtják meg fejüket.  

Oldalunk most 2 részben erről a kiemelkedő hősről és legendává vált vezérhajójáról emlékezik meg. Ha nem szereted a történelmet, lapozz tovább, azonban ha tényleg érdekel Korea, és meg szeretnéd érteni a senkiéhez sem hasonlítható koreai lelket, akkor maradj itt. Bizonyára nem fogsz csalódni.   

Az admirális tiszteletére 1706-ban emelt kegyhely

Yi Sun-shin 1545-ben született Hanyang-ban (Haseong, azaz a mai Szöul) egy leszegényedett yangban család sarjaként, és az elegendő anyagiak hiányában viszonylag későn, csak 32 éves korában sikerült a katonatiszti iskolát elvégeznie. Még ennél is nehezebb volt a létrán felkapaszkodnia, és csupán 47 évesen lett ’suguntongjesa’, ami kb. a „ tengerésztiszt” kifejezésnek felel meg. Bár kitűnő katona volt, szegény-nemesi családja miatti kisebbségi érzése miatt soha nem mert vitézkedni a gyakorlatokon, így történt, hogy bátorságára és rendkívüli képességeire csak a japán betolakodók elleni harcokban derült igazi fény. Éppen jókor. Amikor Toyotomi Hideyoshi 1592-ben lerohanta Koreát, a híres Joseon-dinasztia az összeomlás és teljes megsemmisülés szélére került. Ekkor lépett színre a lehetőséghez jutott Yi Sun-shin (más már nem vállalta, hogy a kilátástalannak látszó küzdelem élére álljon), aki hét év alatt egyetlen egyszer sem szenvedett vereséget és így a híres dinasztia akkori megmenekülése és fennmaradása neki köszönhető.  

Yi Sun-shi admirális hadinaplója

A HANSAN SZIGETI CSATA- A VILÁG 4 LEGHÍRESEBB TENGERICSATÁJA KÖZT

Japán hadi célja igazából a kínai Ming birodalom lerohanása volt, csak hát Korea sajnos éppen „útjában volt” ehhez a célhoz, ezért 1592 áprilisában megtámadta. A japánok nagyívű terve azonban súlyosan megbicsaklott, mivel Yi Sun-shin flottája sorra vereséget mért a Déli-, illetve a Sárga tengerek vizén támadók hajóira. Az egyik legemlékezetesebb tengeri csata az 1592 auguszus 14-i, Hansan szigeti ütközetként vált híressé, ahol a japánok 73 hajójából 59-et süllyesztett el és 9 ezer ellenséges katona vesztette életét, szemben az alig (?) 1000 fős koreai veszteséggel. Japán természetesen nem adta fel, de borzasztóan súlyos sebet kapott, és a Koreai-félsziget lerohanásának terve csúfos kudarcba torkollott.

A túlerővel szemben vajon mi lehetett az admirális sikerének titka?

  

"Hakikjin", azaz a "daruszárny hadművelet" 

A Joseon-korban a tengeri csaták úgy zajlottak,hogy miután az ellenséges hajók összeütköztek, a test-test elleni véres harc vette kezdetét és az győzött, aki z ember-ember küzdelemben diadalmaskodott. Ezt a régi harcmodort reformálta meg Yi Sun-shin, amikor a „támadj-és-semmisítsd meg” módszert alkalmazta. A manőver neve „hakikjin”, ami más néven a „daruszárny hadművelet” néven vonult be a haditudományok történelmébe, amit korábban csak a szárazföldi csatákban alkalmaztak, így teljesen megváltoztatta a tengeri hadviselés addigi módszertanát. Yi visszavonulást színlelve maga után csalogatta az ellenséges hajókat a Hansan szigetek melleti nyílt vizekre, majd flottája szélesre nyílt, mint a daru szárnya, körbekerítette a japánok armadáját, ezután pedig súlyos, egyidejű össztűzzel támadt rá. A Salamisi ütközet, a Calais-i, valamint a Trafalgar tengeri csatával egyetemben a Hansan szigeti küzdelem így vonult be a világ négy leghíresebb tengerészeti hadműveletei közé.  

Hogy mást ne mondjunk, pont a japánok alkalmazták jóval később ezt a módszert, amikor 1905-ben az addig verhetetlennek hitt orosz flottát győzték le Tsushimánál.

12 SÉRÜLT HAJÓ 133 ELLEN

( A MYEONGNYANGI CSATA)

illussztráció

Öt évre a Hideyoshi invázió után Korea és Japán fegyverszüneti tárgyalásokat kezdtek, mivel úgy tűnt, hogy holtpontra jutottak, és talán esély nyílott a békülésre. Japán ezzel azonban csak trükközött, mert még ebben az esztendőben váratlan lerohanó támadást intézett. A korábbi hős, Yi Sun-shin ekkor közkatona volt már csupán, mert a seregen belüli féltékenység miatt a királyi udvar megfosztotta őt tiszti rangjától. Tábornoki rangban riválisa, Won Gyun parancsnokolt a flotta felett, és megalázó vereséget szenvedett. Tetszett, vagy sem a királynak, meg kellett követnie Yi-t és visszahívta őt a haditengerészet élére. Amikor Yi megjelent a király előtt, elhangzott a híres mondása: „Felség, még mindig van 12 hajóm. Harcolni fogok”

A myeongnyangi csatát megörökítő festmény

A Myeongnyang-i csata néven elhíresült küzdelem teljesen kilátástalan volt a koreai hajók számára. Yi Sun-shinnek nem maradt más választása, minthogy a myeongnyang-i szoroshoz csalogatta a japánokat. Ezt a szorost egyébként Uldolmoknak is hívják, ami annyit jelent: a szoros, ahol sírnak a sziklák. Azért kapta ezt a nevet, mert itt olyan erősek az ár-apály keltette hullámok, hogy ütéseik alatt mintha valóban sírnának, jajgatnának a sziklák.

Jelenet a "Roaring Currents"c. filmből (2014)

A döntő csata előtt YI ezekkel a szavakkal bátorította tengerész-katonáit, akik aztán sebzett tigrisként védelmezték hazájuk kapuját: „Azok, akik készek meghalni, élni fognak, és azok, akik túlélni akarnak, meg fognak halni.”  

A japán hadiflotta

Az ütközet napján azután Yi Sun-shin mindössze 12 hajóval sorakozott fel a japánok 133 nagy hadihajójával szemben. Yi haladéktalanul kiadta a parancsot a „visszavonulásra” a Myeongnyang –szoros irányába. A japán tengernagy megfutamodásnak vélte ezt, és üldözőbe vette a kicsiny  menekülő koreai flottát. Csakhogy Yi admirális a szoros két partja között lánccsapdákat állított fel, amit lesüllyesztettek mélyen a tenger felszíne alá, ráadásul a dagály is egyre emelkedőben volt.

Csata a mieongnyangi szorosban

Amikor a teljes japán flotta az üldözési láztól elvakultan beúszott a szoroson, Yi parancsot adott a hatalmas láncháló kifeszítésére és hajóival szembefordult a túlerőnek, amely így halálos csapdába került. S amíg Yi 12 hajójáról súlyos ágyútüzet zúdított a szorosban lévő első hajókra, addig a hátsók – észlelve a csapdát, kétségbeesetten visszafelé menekültek volna, ki, a nyílt tengerre. Ez azonban lehetetlen volt, a gyorsan emelkedő viharos dagályhullámok sok hajót a sziklákhoz csaptak, vagy egymáshoz taszították őket, a legtöbb azonban a masszív lánchálóba gabalyodva nézett farkasszemet végzetével. 31 japán hajó süllyedt el nyomtalanul, az odaveszettek száma felbecsülhetetlen volt. Mindezzel szemben és csodával határos módon Yi Sun-shin admirálisnak a haja szála sem görbült és mindössze két tengerésze lelte halálát a hullámsírban.

És a hihetetlen győzelem után hét évig tartó nyugalom köszöntött a Koreai-félszigetre és elcsigázott lakóira.   

    

A Jindo-híd a ma Uldomok-szoros néven ismert cstahelyen

UTÓSZÓ

1904-ben kitört a Japán-Orosz háború, és a konfliktus ismét a Kína fölötti uralom miatt robbant ki. A két nagyhatalom közötti küzdelem végére Togo Heihachiro japán admirális tett pontot, amikor egy évvel később legyőzte az orosz hadiflottát. A győzelmet egy fényes fogadással ünnepelték meg, ahol egy riporter faggatta Togo admirálist.

Riporter: Az angolok Lord Nelson admirálisához, vagy a koreai Yi Sun-shin admirálishoz hasonlítaná magát legszívesebben?

Togo: Talán Lord Nelsonhoz inkább mérhetem magam, hisz mindkettőnk tudásán kívül kormányaink mérhetetlen anyagi támogatása is a rendelkezésünkre állt. De hogyan említhetném a nevem egy lapon Yi Sun-shin-ével? Hisz ő szinte puszta kézzel, minden segítség nélkül roppantotta szét a japán flottát. Hozzá képest én csak egy egyszerű hajóstiszt vagyok csupán, mert Yi Sun-shi maga a „Háború Istene”

 

 

// 2016. január 11. //