The Last Ride

(Az utolsó menet)

NAM Dae-jung rendező keserédes drámájában a tinédzser Go-hwan egyszer csak azt veszi észre, hogy szülei és legjobb cimborái egyszerre csak szokatlanul elnézőek vele szemben és feltűnően kedvesek, jópofizók. A korábban szilaj haverok szelídek és kezesbárányok, vonalas és sóher papája pedig hirtelen megbocsájtja a rossz jegyeit, sőt bejelenti, hogy benevezi őt a kerekesszékes bajnokságba, ráadásul a tréningeket is fizeti.

Go-hwan mozgássérült, és cseppet sem hülye, nem esett a feje lágyára. Jól esik neki ez a sok szeretet, de fájdalmasan és bölcsen ráébred, hogy ez a változás valószínűleg azért következett be a környezetében, mert rajta kívül már mindenki tudja, hogy hamarosan véget ér az élete.  Aztán gyanúja valóban beigazolódik: rövid kis élete tudatja vele, hogy hatalmát nem sokára át kell, hogy adja a halálnak.  

És ekkor előáll barátainak azzal, amire a legjobban vágyik a világon:

Először és utoljára ebben az életben szexelni szeretne és érezni egy lány testét, amely szereti az övét…

A megható, kedves film azonban nem engedi, hogy giccses módon belesüppedjünk ebbe a sztoriba. Kellő humorral és öniróniával fogja meg a témát és tényleg elgondolkodtat: MIÉRT IS ÉLÜNK TULAJDONKÉPPEN? MIÉRT IS AKKOR MUTATJUK SZERETETÜNKET MEG IGAZÁN? HA MÁR BÚCSÚZUK?