HANGEUL

 
 

Nincs a világon még egy olyan nemzet, amely megünnepelné írásának, illetve ábécéjének napját – kivéve Korea. Sőt, a Hangeul tiszteletére, történetének bemutatására egy négyemeletes, gyönyörű múzeumot is építettek Szöulban a Koreai Nemzeti Múzeum tőszomszédságában, amelyet 2014. október 9-én nyitottak meg a nagyközönség számára.  Az időzítés nem volt véletlen, hiszen Dél-Koreában október 9-e a Hangeul napja, ami egyben születésének napja is.

Ebből az alkalomból a budapesti Koreai Kulturális Központ október 8-án, a Debreceni Koreai Kulturális Egylet pedig október 10-én tart egy-egy hangeul-napot.

Budapesten bátor vállalkozók segítségével megpróbálják bebizonyítani, hogy igaz a koreaiak azon állítása, miszerint a hangeult akár 2 óra alatt is el lehet sajátítani. Ha még nem tudsz írni-olvasni koreai nyelven, még nem késő, regisztrálj a honlapon és kalandozz a Hangeul világában!

A koreaiak méltán büszkék egyedülálló írásukra, amely világszerte úgy ismert, mint az egyik leghatékonyabban és leglogikusabban megszerkesztett ábécé. Szakértők egyöntetű véleménye, hogy a Hangul megfontolt tudományos nyelvészeti alapokra épül, ugyanakkor a nagyszerűsége éppen az egyszerűségében rejlik. A hangul egy mesterségesen létrehozott írás, amelynek „kitalálása” és megalkotása Nagy Sejong király nevéhez fűződik. 

Egészen a XV.sz. közepéig az írás-olvasás a legfelsőbb körökhöz tartozó férfiak kiváltsága volt, s akkoriban még a „Hanja” írást használták, ami a koreai nyelv kínai karakterekkel való kifejezésére szolgált. Ezt a betűvetést tanulta Taejong király 1397-ben harmadik fiúnak született gyermeke is, akit aztán 21 éves korában Sejong néven koronáztak a Joseon-dinasztia negyedik királyává.

Sejong személyében az ország egy nagyformátumú vezetőt, érzékeny, gondoskodó uralkodót és nem utolsó sorban sokoldalúan képzett tudóst nyert magának. A tudományokat legalább annyira tisztelte, mint a népét, és szemében az egyszerű embernek is becsülete volt.  Mélyen hitte, hogy mindenkinek joga van a tudáshoz és megértette, hogy az írástudatlanság csak hátrányára van egy nemzetnek.

Ám a kínai karakterek nem voltak alkalmasak teljesen a koreai gondolatok kifejezésére és papírra vetésére, ráadásul a hanja túlságosan is bonyolult írás volt. Ezért maga köré gyűjtött pár tiszta gondolkodású tanítót, valamint tudóst, és együtt megalkották az akkor még 28 karakterből álló és „Hunmin chong-umnak” nevezett írást tartalmazó könyvet.

Így született meg a modern koreai ábécé 1446-ban, ami aztán később Hangul-ként vonul be a nyelvészet nemzetközi világába. 

A Hangul karakterei az alkotók mélyen átgondolt munkáját és rendkívüli kreativitását tükrözik. Eredetileg 17 mássalhangzóból és 11 magánhangzóból állt, mára azonban már csak 14 mással- és 10 magánhangzót tartalmaz. Könnyen belátható, hogy ilyen kevés, ráadásul egyszerű vonalvezetésű karaktereket megtanulni szinte gyerekjáték, és szó szerint az, mert a legtöbb gyerek már tudja alkalmazni a Hangult, mire iskolába megy. A magyarázat nyelvészeti szempontból nagyon egyszerű: az öt alap mássalhangzó  (ㄱ, ㄴ, ㅅ, ㅁ, ㅇ) a hangképző szervek, pl. ajkak, nyelv, garat helyzetét imitálják az adott hangzó képzésekor, és ami legalább ilyen fontos, a keleti filozófia öt alapelemét tükrözik. A három fő magánhangzó  (ㆍ, ㅡ, ㅣ) pedig nem más, mint az ég, a föld és az emberiség szimbóluma, amelyek együttese az univerzum eredetét jelenti.

A 2-4 hangzóból szótagok, ezekből pedig szavak formálódnak, pontosan tükrözve a gondolatbeli mondatok írásos képét.

A „hangul” egy összetett szó, amelynek első tagja a „han” (한), s ez jelenthet „nagyot”, vagy „nagyszerűt”, a második pedig a „geul” (글), amelynek jelentése „ábécé”, azaz írás. Így összeolvasva a Hangul tehát „nagyszerű írást” jelent. Noha Nagy Sejong király még nem ezt a címet adta könyvének, az abban írt előszava mindenképpen egy nagyszerű uralkodó és gondolkodó nagyszerű alkotását ajánlja az utókornak – több mint 500 év távlatából.

„A kínai karakterek egy tőlünk idegen néptől származnak, így nem képesek teljesen megragadni és kifejezni a mi sajátos, koreai gondolatvilágunkat. Köznépem számára ezért nem adatott meg a lehetőség, hogy maguk is írásban tudják kifejezni mondanivalójukat és érzéseiket. Teljes szívemből átérzem az ő nehézségeiket, ezért létrehoztam egy 28 betűből álló írást. Ezeket a betűket nagyon könnyű megtanulni, és az én hőn áhított vágyam az, hogy általuk minden ember élete jobb legyen”

Tudod-e?

Miért tartják Dél-Koreában a Pedagógusnapot május 15-én?

Pedagógusnap az országban 1963 óta van, és 1965-ig május 26-án tartották. Akkor azonban áttették május 15-re, mert arra a napra esik Nagy Sejong születésnapja, aki nemcsak határozott kezű, művelt uralkodója, hanem bölcs mester-tanítója is volt népének.

 

// 2015. október 1 //

 

Szerző:

Érzéki Korea

Téma: HANGEUL

Dátum: 2015.10.03

Feladó: K. Éva

Tárgy: hangeul

Hát egy életem, egy halálom, én ki fogom próbálni csütörtökön:)

Új hozzászólás hozzáadása